Kiemelt

Csúcson a KÁT mérlegkör költségterhe az ipari fogyasztóknál

a havi tőzsdei DAM átlagárnak a 33,6 %-a a júniusban fizetendő Pénzeszköz

Megdöbbentő és egyben elszomorító, hogy újabb csúcsot döntött júniusban a KÁT-METÁR mérlegkör költség szaldójaként jellemezett Pénzeszköz. A havi HUPX DAM átlagárnak (33,56 Ft/kWh) 33,6 %-a 11,29 Ft/kWh a júniusban fizetendő Pénzeszköz (24,9 Mrd Ft).

1. ábra. A Pénzeszköz és az éves mérlegköri költségek alakulása 2020-2025 közözött

A KÁT mérlegkör eredetileg a megújuló energiaforrások elterjesztésére lett létrehozva, mint kötelező átvételi rendszer, mára az egyik meghatározó költségeleme lett az ipari energia költségeknek, miközben a többi uniós ország már minimalizálta, kivezette ezt a támogatási formát, nálunk még csak most fut fel, és marad fenn 2047-ig.
A kormány 2013 körül kialakította a játékszabályokat a mérlegkör körül, azaz az így megtermelt (elsősorban PV parkok) energiáját a MAVIR értékesíti a tőzsdén (HUPX) és a termelőknek megfizetett kötelező átvételi- és az értékesítési ár különbözetét, az egyéb járulékos költségekkel, elsősorban az ipari fogyasztókkal fizeteti meg.
Az elején, a kis számok miatt (1-2 Ft/kWh), mint bevezető folyamat és támogatandó cél elfogadható is volt. Viszont az ezt követő években – extra profitot remélve és az üzleti életben nem jellemző hosszútávú garanciákat látva – beléptek a különböző projekt cégek, befektető társaságok és bankok, ezzel gyökeresen átalakítva a piaci alapú működési modellt.
Az EU Bizottság már 2014-ben negatív listára tette és 2016-tól „nem támogathatóvá” tette az ilyen típusú szerződéseket, addig nálunk, 2016-ban kezdődtek és 2019-ig tartottak a szerződéskötések, és a megvalósítás/kivitelezések még a mai napig tartanak, így az ipar számára fájdalmas tapasztalatok csak most kezdenek igazán érzékelhetővé válni.
A KÁT Pénzeszköz költségek egyre feljebb kúsztak és az igazi meglepetés az extrém magas piaci energiaáraknál 2023-ban érte az ipart, mivel a magas árak miatt a KÁT mérlegkörnél képződő „nyereség” visszaosztását (negatív ár), mintegy 168 milliárd forintot, a költségvetés elvonta. Emellett lehetőség nyílt ebben az időben arra is, hogy a KÁT termelők ideiglenesen kilépjenek a rendszerből a magasabb piaci árak kihasználása érdekében extra nyereséget képezve, majd később visszalépjenek a profit szempontjából védett, garantált átvételi árakhoz – ez a gyakorlat jelentős piaci torzulásokat eredményezett.

2. ábra. Piaci energia- és energiahordozó árak alakulása régiónkban 2021-2025 között

A rendszer egyik legnagyobb kihívása, hogy a naperőművek által termelt energia jellemzően a napos órákban keletkezik, amikor a piaci árak alacsonyak (akár 14 Ft/kWh alatt), ugyanakkor a termelők a garantált 44,8 Ft/kWh átvételi árat kapják meg, – a különbözet több mint 30 Ft kilowattóránként – még negatív piaci árak esetén is. Bár az átvételi ár indexálását 2025-től öt évre felfüggesztették, ez érdemben nem csökkenti a rendszer költségeit, különösen, hogy a 2023–2024-es extrém inflációs emelések már beépültek, és bázissá váltak az árakban.

3. ábra. A KÁT mérlegkör átvételi és a HUPX versenypiaci villamosenergia árai és költségei
További részletek a honlapunkon a Villamos energia/Termelés KÁT-METÁR felületen

Ha ehhez még hozzáadjuk az energia árakhoz közvetlen nem kapcsolható egyéb, többnyire keresztfinanszírozást takaró ipari terheket, mint a szerkezetátalakítási támogatás, bizonyos dolgozók energiaáron keresztüli támogatását, energia adó és az energiahatékonysági kötelezettség kereskedők által aránytalanul átterhelt költségét (ez együtt mintegy 6 Ft/kWh), ami így további 17,9%–os többlet terhet jelent az ipar számára.

Így az ipar esetén a villamosenergia árakra mintegy 51%-os egyéb, nem termelési célú költségtöbblet rakódik,  amely különösen az energiaintenzív ágazatokat sújtja. Ez jelentősen rontja a versenyképességet, és akadályozza a dekarbonizációs célok elérését, valamint a termelési szerkezet korszerűsítését.

Az utóbbi években kialakított ilyen mértékű teher sehol nem rakodik az ipari energiafogyasztókra, csak Magyarországon (hazai ipar talpra állását természetesen, ezen felül egyéb nemzetközi tényezők is sújtják).

Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) határozottan kiáll amellett, hogy a jelenlegi KÁT és keresztfinanszírozási rendszer felülvizsgálatra és módosításra szorul, annak érdekében, hogy az ipari szereplők számára kiszámíthatóbb és versenyképesebb energiaárak legyenek elérhetők – nemcsak európai, hanem hazai viszonyok között is, amelyhez az egyesület kész segítséget nyújtani.

Kiemelt

Már az európai ipar is tiltakozik az erőltetett Bizottsági dekarbonizációs célok ellen

Az IFIEC Europe, amelynek tagja az IEF is, új elnöke egy sajtóközleményben jelezte aggodalmát az új Bizottsági elképzelésekkel kapcsolatban, amellyel már 2040-re hoznák előre a kibocsátásoknak közel nullára való csökkentését.

Az eredeti angol nyelvű szöveg az IFIEC Europe felületén

Új EU 2040-es kibocsátás-csökkentési cél: elszalasztott lehetőség a klíma és a versenyképesség ötvözésére

Brüsszel, 2025. július 2. – Az Európai Bizottság javaslatára reagálva, amely egy kötelező, 90%-os kibocsátás-csökkentési célt irányoz elő 2040-re az európai klímarendeletben, az IFIEC Europe – az európai ipari energiafogyasztók szövetsége – komoly aggodalmát fejezi ki a javaslatnak a klímára és az európai ipar versenyképességére gyakorolt hatása miatt.

Az IFIEC támogatja a klímasemlegesség 2050-re kitűzött végső célját, de hangsúlyozza, hogy a javasolt 90%-os cél 2040-re aránytalan és irreális felgyorsítása ennek az ambíciónak. A Bizottság hatásvizsgálata szerint ez azt jelentené, hogy az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerében (ETS) a kibocsátásokat közel nullára kell csökkenteni 2040-re. Ez nem hagy elegendő teret az energiaigényes ipari vállalatok számára a hatékony átálláshoz, elősegíti az ipar leépülését és aláássa a fenntartható növekedést Európában.

„A sikeres ipari átállás jelentős beruházásokat igényel olyan innovatív technológiákba, mint a hidrogén, a CCUS és az elektrifikáció” – mondta Hans Grünfeld, az IFIEC elnöke. „Az ilyen beruházásokkal kapcsolatos döntések nemcsak e technológiák fejlesztésében elért jelentős előrelépést teszik szükségessé, hanem olyan fontos feltételeket is, mint a megfelelő villamosenergia-, hidrogén- és CO2-infrastruktúra, valamint az időben kiadott engedélyek és finanszírozási lehetőségek. Egy túlságosan meredek csökkentési görbe figyelmen kívül hagyja ezt a valóságot, és azzal a kockázattal jár, hogy felgyorsítja az ipar leépülését Európában, és nagymértékben importálja a CO2-kibocsátást.”

Az IFIEC ezért sürgeti a politikai döntéshozókat, hogy vizsgálják felül a 2040-es célt, és egy olyan éghajlati célt szorgalmaz, amely összehangolja a dekarbonizációt a növekedéssel, és összhangban van az ipari átalakulás tipikus innovációs útjával. Ez a kibocsátások fokozatos és reális csökkentését jelenti 2040-ig, elősegítve a jövőbiztos iparba történő beruházásokat, amely egyszerre dekarbonizált és versenyképes, és lehetővé teszi az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák átvételét és méretnövelését. 2040-től kezdődően az átállás felgyorsítható ezen alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák széles körű alkalmazásával.

Sürgősen szükség van a hatékony karbonlábnyom-szivárgás elleni védelem és az ETS-piac likviditásának növelésére irányuló intézkedésekre, amelyeknek tartalmazniuk kell a nemzetközi kreditek és a karboneltávolítások elismerését az ETS-en belül. Ezenkívül az IFIEC úgy véli, hogy a piaci stabilitási tartalék mechanizmus azonnali befagyasztása egy egyszerű módja a szén-dioxid-piacra nehezedő nyomás enyhítésének ezekben a gazdaságilag nehéz időkben.

Végül az IFIEC versenyképességi tesztet kér minden jövőbeli éghajlati célhoz. „A versenyképes energiaárak – a villamos energia, a gáz, a hidrogén és a CO₂ – garanciái nélkül Európa kockáztatja ipari bázisának elvesztését olyan régiókba, ahol kevésbé szigorúak az éghajlati előírások” – teszi hozzá Grünfeld.

Kiemelt

Az ipar üdvözli a KÁT mérlegkör termelői átvételi árkorlátozását

A napokban meghozott kormányzati rendelet, átmenetileg korlátozta, a KÁT mérlegkörön belül termelő naperőművek átvételi árnövekedését, indexálását.

Az  elmúlt két év extra magas inflációs hatása következtében jelentősen megemelkedett a KÁT termelők garantált átvételi ára, amely az alábbi ábra tanulsága szerint bizonyos nyári hónapokban 2024-ben extra nyereséget generált a termelőknek. Ezen hónapokban a termelői átvételi- és HUPX értékesítési árkülönbözet meghaladta a 16-17 milliárd forintot egy átlagosan 650 MWh havi termelés mellett, azaz 25-30 Ft/kWh felárat könyvelhettek el a KÁT termelők az ebben az időben egyébként átlagosan 15 Ft/kWh-on értékesített (HUPX) havi KÁT-os átlagárhoz képest.

Ennek az extra profitnak a további növekedését – amelyet az iparnak kell kifizetni a Pénzeszközön keresztül – korlátozza a most meghozott intézkedés.

Az üdvözlendő intézkedés, reményeink szerint, csak az első lépés a KÁT mérlegkör körüli anomáliák megszüntetésének folyamatában.

Kiemelt

Az IEF a KÁT mérlegkör elszámolási rendszerének felülvizsgálatát kéri

Az ipari energetikai fogyasztói érdekképviselet, az IEF, az aránytalan KÁT mérlegköri terhek miatt a mérlegkör elszámolási rendszerének felülvizsgálatát kéri a hatóságoktól.

A már korában is jelzett elszámolási anomáliák jelentősen hátráltatják az ipari termelővállalatok nyereségképzési képességeit és így hátráltatják a termelésük felfutását és modernizációra fordítható forrásaik képzését.

Ezt a hatást jellemzi az ez évi KÁT költségek alakulása is: a KÁT-METÁR mérlegköri költségek (amit elsődlegesen az ipar fizet) 2024 első 9 hónapjában meg hatszorozódtak 2023 első 9 hónapjához képest, miközben azonos idő alatt a KÁT-METÁR villamos energia termelés csak 45%-al emelkedett.

A mérlegkör működéséhez kapcsolódó részletes adatok a Villamos energia/Termelés KÁT METÁR fejezetben található

Kiemelt

Tarthatatlan aránytalanságok terhelik az ipari energiafogyasztókat a KÁT mérlegkör miatt

Már második hónapja több mint 10 Ft/kWh plusz költség (Pénzeszköz) terheli az ipari villamos energiafogyasztókat a KÁT mérlegkör miatt, amely különösen aránytalan az energiaintenzív fogyasztóknál.

A KÁT mérlegkör annak idején a megújuló energiatermelés felfutásának támogatására jött létre, de mára már eltorzult piaci viszonyokat támogató rendszerré vált, a túlzottan engedékeny szabályzás miatt.

A jelenlegi piaci körülmények közepette (piaci DAM átlagár 35-40 Ft/kWh) aránytalan a 10 Ft/kWh KÁT támogatás, ami a többi mérlegköri sajátosságokkal együtt 22,25 Mrd Ft költség többletet okozott csak májusban és már 74 Mrd forintot 2024-ben elsődlegesen az ipari fogyasztóknak.

A mérlegkör elszámolása körül egyéb anomáliák is jelentkeznek:

– a termelői fix átvételi ár és a HUPX-en ténylegesen eladott átlagár különbözete eléri a 30 Ft/kWh –ez okozza a költségnövekmény 75-80%-át

– mínuszos HUPX DAM árak esetén (ami egyre gyakoribb) is kifizetik a termelőknek a fix átvételi árat

– a KÁT mérlegköri kiegyenlítő energia költségének meghatározó részét még mindig az ipar fizeti

– a kiegyenlítő energia csökkentésére alkalmazott Intraday mérlegköri beavatkozás- vételieladási költség-különbözet 100%-ban az ipart terheli (ez 1,29 Mrd Ft májusban)

– a METÁR költségek is az ipari fogyasztókat terhelik

A 45-50 Ft/kWh ipari végfelhasználó villamosenergia árakban szereplő és az ipart terhelő 10 Ft/kWh (20-25%) megújuló termelés támogatást az ipar indokolatlannak tartja, akkor amikor a meghatározó PV termelés mára piaci alapon is gazdaságos vállalkozásá vált.

Megítélésünk szerint az ipari termelés visszaesésében jelentős szerepet játszik ez a költség elem is.

A KÁT mérlegkör jelenlegi költség állapotáról, mellékelünk néhány ábrát (részletesebben a honlapunk „Villamos energia –KÁT termelés” felületén ).

Az iparvállalatokat képviselő IEF, kéri az illetékes hatóságokat a nyilvánvaló piaci/költség anomália felülvizsgálatára és mielőbbi beavatkozásra, mely lehetőségeinek kialakításában felajánlja közreműködését.

A KÁT mérlegkör pénzügyi támogatása az utobbi 5 évben az ipar részéről

A termelői, HUPX értékesítési és az ID piaci átlag árak, valamint az ID piac ipari támogatása

A KÁT mérlegkör ipar által támogatott költségeinek megoszlása 2024 májusában

Kiemelt

IEF Q1/2024 Szakmai fórum

Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) – soron következő Q1/2024 szakmai fórumát 2024. március 27-én 14-17 óra között tartja a Magyar Telekom Székházában.

A rendezvény zártkörű, az ipari nagyfogyasztó tagjainknak és meghívottjainknak szervezzük, és át kívánjuk tekinteni az energiaszektor (villany, földgáz, dekarbonizáció, fenntartható fejlődés) aktuális piaci körülményeit, a fotóvoltikus parkok (PV) hazai megvalósításának jelenlegi gazdasági és szabályzási lehetőségeit és egyéb üzletszabályzási kérdéseket, elsődlegesen az energiaintenzív nagyfogyasztók szemszögéből.  A rendezvény tervezett programja:

Kiemelt

IEF Q4/2023 szakmai fórum

Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, ez évben is tervezi megtartani a hagyományos Q4 szakmai fórumát.

A rendezvény zártkörű, az ipari nagyfogyasztó tagjainknak és meghívottjainknak szervezzük, és át kívánjuk tekinteni az energiaszektor (villany, földgáz, dekarbonizáció, fenntartható fejlődés) aktuális piaci körülményeit, szabályzási változásait, elsődlegesen az energiaintenzív nagyfogyasztók szemszögéből. 

Az előadások diavázlatai és fotók a Tagjainknak fejezetben

Kiemelt

IEF Q3/2023 szakmai fórum

Az IEF a Q3/2023 szakmai fórumát 2023. szeptember 20-án, 14-17 óra között, tagjai és meghívottai részére tartotta a Budapest  Etele út 59-61 203 sz. tárgyalójában.

Az elhangzott előadások diavázlatai a Tagjainknak fejezetben találhatók.

Kiemelt

Ismét az iparnak kell finanszíroznia a megújuló termelést

A több mint egy éves megújuló energiatermelési támogatási szünet után (KÁT – METÁR), ismét az iparnak kell finanszíroznia a KÁT-os termelőket, miközben egy keresztfinanszírozási célra 168,4 Mrd forintot vont ki a kormány a rendszerből. A kivonás azért különösen fájó az ipari résztvevőinek, mert valójában ez a kivonás forrása az ipar által megfizetett magas energiaárak.

Részletek a Villamos energia felületen a Megújuló energiák, Termelés KÁT-METÁR fülön

IEF Q4/2024 Szakmai fóruma 2024 12 05    MOL székház

A rendezvény zártkörű, az ipari nagyfogyasztó tagjainknak és meghívottjainknak szervezzük, és át kívánjuk tekinteni az energiaszektor (villany, földgáz, dekarbonizáció, fenntartható fejlődés) aktuális piaci körülményeit, szabályzási változásait, elsődlegesen az energiaintenzív nagyfogyasztók szemszögéből. 

A szakmai nap időpontja és helyszíne: 2024. december 5, 13-16:30 óra a MOL Nyrt. Dombóvári út 28,

Az IEF éves Közgyűlését 2024 05 16-án tartotta a MOL székházban

A közgyűlésen az elnöki beszámoló áttekintette a 2023 év pénzügyi teljesítését és a két közgyűlés közötti egyesületi aktivitást, értékelte a 2024 év pénzügyi teljesítésének állapotát, illetve meghatározta a 2025 évi terveket és költségvetési előirányzatokat.

A közgyűlésen döntések születtek a vezetőségbeli személyi változásokról is.

A közgyűlés jegyzőkönyve az alábbiakban csatolva:

:

——–

A madridi EU földgáz szabályzási fórum részletei -J. Wagner

Az alábbiakban mellékeljük a madridi EU szabályzási fórum (2024 04 25-26) a német BASF és az IFIEC Europe képviseletében részt vett Jochen Wagner által készített részletes megjegyzéseit az elhangzottakkal kapcsolatban.

Az alábbi anyag érzékeny információkat is tartalmaz, így az nem nyilvános, csak tagjainknak belső használatra használható!