Ipari Energiafogyasztók Fóruma

Kiemelt

Aktuális energia árviszonyok

Részletek a Villamos energia és a Földgáz felületeken

IEF Q4 Szakmai Fórum 2022 11 24

A szakmai fórum előadásai:

A rendezvényen eltérő megítélésű vita alakult ki az Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) végrehajtása- a kereskedői gyakorlat- körül. A ipari fogyasztók kifogásolják az előfinanszírozás és az elszámolás technikai gyakorlat plusz terheit.

Továbbra is tisztázatlan a visszwat-os saját telepítésű PV erőművek létesítési kondíciói (tárolói és aFFR előírások), amelyről további egyeztetéseket kértünk az illetékesektől.

A előadások részletei a Tagjainknak fejezetben található

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet

IEF Petíció A hazai energiapiaci szabályozás és ár veszélyezteti az ipar túlélési, fejlődési esélyeit

Jelen petíciónk szervesen kapcsolódik a 2021 09 24-én megküldött észrevételeinkhez (a hazai ipart fenyegető tényezőkről és a szükséges intézkedésekről), amelyben az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF), jelezte, hogy a kialakulóban lévő extrém energiaárak veszélyeztetik a hazai ipar fejlődését. Beadványunkban több intézkedést javasoltunk, amelyeket ma is fenntartunk, mivel a hazai iparnak versenyképes hazai energia árakra van szüksége.

Ennek szellemében, örömmel vettük a 49/2021 (X.1) ITM rendeletben szabályzott KÁT-METÁR pénzeszköz visszatérítési szándékot és annak megvalósítását 2022. január 1-től.

De megdöbbenéssel értesültünk a 5/2022. (IV. 29.) ITM rendeletből a visszatérítés 2022. április 1-i leállításáról. Az adott visszatérítés mintegy 10%-al csökkentette a 80-90 Ft/kWh-ra emelkedő jelenlegi villamos energia árakat, amelyek –úgy tűnik –tartósan fennmaradnak 2022-23-ban is.

Az ipari fogyasztók hosszú éveken keresztül több tíz milliárd forinttal (2020-ban 82,6 Mrd Ft) finanszírozták a megújulók energiatermelés hazai elterjesztését a KÁT mérlegkörben, így érthetetlen, hogy amikor a különösen magas energia árak miatt a KÁT mérlegkör egyenlege megfordult, miért nem kapják vissza ezt az egyenleg-különbözetet, ha ez az ár-visszatérítés csak kis mértékben is de csökkentené az iparvállalatok egyre romló helyzetét, a központi költségvetés megterhelése nélkül.

A hazai KÁT rendszer elszámolás-technikailag és tartalmilag is egyedinek számít a környező országok viszonylatában, amelyben a fentieken túl több –általunk vitatott/kritizált- ellentmondás is van, amely bonyolulttá, átláthatatlanná és drágává teszi értelmetlenül a rendszer működtetését, ilyenek:

Az eredeti KÁT rendeletekhez képest 2022-től lehetővé vált, hogy a KÁT mérlegkörből „ideiglenesen” kiléphessen a termelő (1 évre) a szabad piacra (a magas árak miatt), majd visszaléphessen minden szankció nélkül a KÁT mérlegkörbe (csiki-csuki játék). Az IEF korábban is tiltakozott ez a módosítás ellen, mivel meggyőződése, ha valaki elhagyja a KÁT mérlegkört, az legyen végleges.
Hasonlóan nyomatékosan elleneztük, hogy a KÁT termelők kompenzációt kapjanak a kiegyenlítő energiaköltségeikre az általuk okozott menetrend-termelési eltéréseik után. (Ez egyébként is ellentétes az érvényben lévő ide vonatkozó EU rendelettel –kiegyenlítési kötelezettség/felelőség). Ez a megoldás ugyan is nem kényszeríti a termelőt a szigorú menetrendezési pontosságra és ezzel növeli a szükséges kiegyenlítő energia mennyiséget, árat, az összes hazai villamos energia fogyasztót terhelve.
A 2022 03 01-től bevezetett kiegyenlítő energia menedzsment szinte követhetetlen, bonyolult és drága rendszerré tette a KÁT mérlegkört, anélkül hogy a probléma eredetét kezelte volna

Az EU tagállamai széles körben alkalmazzák az indirek CO2 kompenzációt, az energiaintenzitás függvényében. Nem értjük, miért nem él ezzel a lehetőséggel a hazai szabályozás. A döntés hatásának költségforrását a megnövekedett CO2 kvótaárak hazai bevétel növekedése biztosíthatná (mint más országokban).

Az ipar termelői környezete megérti a jelenlegi költségvetési nehézségeket és támogatja a kormány energiahordozó-árcsökkentési törekvéseit a nemzetközi piacon, az EU szankciók hatásának tompítását.

Ugyan akkor, összhangban az EU javaslatával/lehetőségeivel, kérjük a kormány döntéshozóit, hogy a működő hazai ipar védelmében, avatkozzon be és támogassa a fenti felvetéseinket (a Pénzeszköz visszatérítést és további költségtakarékos lépéseket) az energia árak csökkentése és iparunk versenyképessége érdekében.

A most megfigyelhető termelői hangulat és tendenciák az ipari szereplőket rákényszerítik a termékek árának extrém emelésére (ami tovább növeli az inflációt), vagy a termelés csökkentésére, illetve működésük ellehetetlenülésére (üzemek bezárására), ami nem lehet közös perspektívánk.

Az IEF kész a felvetett problémák egyeztetésére és kezelésére.

A fenti petíciót a mai napon megküldtük Palkovics miniszter úrnak és kollégáinak (ITM), valamint Horváth Péter János MEKH elnöknek

Megjelentek a KÁT -METÁR márciusi adatok; KÁT-METÁR visszatérítés 8,14 Ft/kWh

KÁT METÁR termelés és fizetésre kötelezettek fogyasztása

A KÁT METÁR termelés pénzeszköz adatai

Megjelentek a KÁT -METÁR febuári adatok; KÁT-METÁR visszatérítés 3,32 Ft/kWh

KÁT METÁR termelés és fizetésre kötelezettek fogyasztása

A KÁT METÁR termelés pénzeszköz adatai

Részletes adatok a honlap villamos energia felületén

Az elképzelhetetlen év után maga az elképzelhetetlen

(nemcsak) földgáz piaci kommentár 2021.03.04.

Beigazolódni látszik az a vészjósló állítás, hogy az európai gázpiacon 2000 euro-ba fog kerülni 1000 köbméter földgáz. Ez közel 200 eurós árakat jelent megawattóránként. Nos, a 2021-es év tökéletes vihara után a mögöttes okokat ismerve a közlés újdonságtartalma 2022. március 4-re gyakorlatilag megszűnt.

1.ábra Energiahordozó és szén-dioxid kvóta árak

Az energiahordozó jegyzésárakat tartalmazó 1. ábrán megfigyelhető a 2021. december havi csúcsok utáni konszolidáció, egészen 2022.február 24-ig, amikor az orosz-ukrán háború kirobbanása után a bizonytalanság visszatért a piacokra, extrém magas árkörnyezet formájában. (megj: A szén-dioxid kvótát kivéve. A helyzet nyomán bebizonyosodott, hogy a kvótaáremelkedést olyan befektetői csoportok okozhatták, akik pusztán pénzkereseti lehetőséget láttak az EU ETS piacában, nem pedig a szennyező technológia lecserélésében voltak érdekeltek. Kimondható, hogy a spekulációs célú kereslet nagymértékben felelős az áremelkedésért.)

A pillanatnyi árszint egy tényező, de további érdeklődésre tarthat számot, hogy az energiapiac mit gondol saját magáról, vagyis milyen a határidős árak viszonya egymáshoz. Az 2.ábrából jól látható a túlárazottság, vagyis jelentős backwardation figyelhető meg a jegyzésárakban (minél távolabb vagyunk a jelenlegi időponttól, annál kedvezőbb az ár a megjelenített időtávon) – bár 70 EUR/MWh-s árszinteknél is túlárazottság volt jellemző az árakra. Ijesztőnek mondható, hogy a jelenlegi magas árszintek nagyjából egész 2022-ben fennmaradnak, jelentős csökkenésük 2023. első negyedévében várható – ugyan még ez a szint is az extrémnek mondható ártartományba esik.

Mit tehetnek ez esetben a fogyasztók, akiket a magas árkörnyezet legjobban érint? A földgázfelhasználó vállalkozásoknak ez idő tájt tanácsos „túlélő üzemmódba” kapcsolniuk, vagyis rövid távon a tervezett értékesítési árakhoz meghatározni árszinteket, és azokat limitáras megbízásként a kereskedők felé kommunikálni. Amennyiben az árak a limitek felett maradnak, az előre meghatározott időpontokban történő vásárlás lehet célravezető (struktúrált beszerzés).

Ehhez a felhasználókat ellátó egyre kisebb számú kereskedőnek is partnernek kell lennie, vagyis a felhasználó által fixált árak mögött komoly ellátási garanciákkal is kell rendelkezni, hogy elkerüljük a 2021-es év szomorú tapasztalatát, amely megmutatta a kockázatkereső kereskedői magatartásban rejlő kockázatokat – és láthattunk tisztességtelen piaci magatartást (hiába a fix ár, áremelkedés érvényesítése), és kereskedői fizetőképtelenséget is.

2. ábra Földgáz TTF jegyzésárak 2022.03.04-én, 11 óra 4 perckor

Korábban arra készültek forgatókönyvek, hogy az EU növekedését a fenntarthatóság ideológiája mentén a gazdaság karbonfüggetlenítésével képzeli el, ami a fosszilis energiahordozók használatának „bűntetésével”, későbbi kivezetésével jár, a zöld gazdaság építés óriási költségét a technológiacsere közepette elérhető gazdasági növekedés ellensúlyozza.

A jelen vis major helyzetben arra kell, hogy készüljenek forgatókönyvek, hogy a túlzott szerepet kapott földgázt rövid és középtávon hogyan lehet helyettesíteni – esetlegesen a már leállított, de nem leszerelt szenes erőművek újraindításával, vagy a nukleáris energiatermelés fokozásával. Arra a kérdésre is választ kell adni, hogy a fosszilis energiafelhasználást bűntető tételeket lehet-e/hogyan lehet ideiglenesen felfüggeszteni.

Végső soron hosszú távon Európának azon is el kell gondolkodnia, hogy a zöld gazdasághoz vezető úton hogyan teremtse újra saját gazdasági integritását, védve azt a külső függőségektől, globális ellátási lánc akadozásoktól, illetve nem kívánatos befolyásoktól. Ez egy sor protekcionista intézkedés megtételét jelentheti. Ekkor lesz esélye, hogy a harmadik évezred elején a „Szép új világ”-ot ábrázoló gazdasági erőviszonyoról rajzolt térképre külső függőségektől megszabadulva visszakerüljön.