A rendezvényen eltérő megítélésű vita alakult ki az Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) végrehajtása- a kereskedői gyakorlat- körül. A ipari fogyasztók kifogásolják az előfinanszírozás és az elszámolás technikai gyakorlat plusz terheit.
Továbbra is tisztázatlan a visszwat-os saját telepítésű PV erőművek létesítési kondíciói (tárolói és aFFR előírások), amelyről további egyeztetéseket kértünk az illetékesektől.
A előadások részletei a Tagjainknak fejezetben található
Jelen petíciónk szervesen kapcsolódik a 2021 09 24-én megküldött észrevételeinkhez (a hazai ipart fenyegető tényezőkről és a szükséges intézkedésekről), amelyben az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF), jelezte, hogy a kialakulóban lévő extrém energiaárak veszélyeztetik a hazai ipar fejlődését. Beadványunkban több intézkedést javasoltunk, amelyeket ma is fenntartunk, mivel a hazai iparnak versenyképes hazai energia árakra van szüksége.
Ennek szellemében, örömmel vettük a 49/2021 (X.1) ITM rendeletben szabályzott KÁT-METÁR pénzeszköz visszatérítési szándékot és annak megvalósítását 2022. január 1-től.
De megdöbbenéssel értesültünk a 5/2022. (IV. 29.) ITM rendeletből a visszatérítés 2022. április 1-i leállításáról. Az adott visszatérítés mintegy 10%-al csökkentette a 80-90 Ft/kWh-ra emelkedő jelenlegi villamos energia árakat, amelyek –úgy tűnik –tartósan fennmaradnak 2022-23-ban is.
Az ipari fogyasztók hosszú éveken keresztül több tíz milliárd forinttal (2020-ban 82,6 Mrd Ft) finanszírozták a megújulók energiatermelés hazai elterjesztését a KÁT mérlegkörben, így érthetetlen, hogy amikor a különösen magas energia árak miatt a KÁT mérlegkör egyenlege megfordult, miért nem kapják vissza ezt az egyenleg-különbözetet, ha ez az ár-visszatérítés csak kis mértékben is de csökkentené az iparvállalatok egyre romló helyzetét, a központi költségvetés megterhelése nélkül.
A hazai KÁT rendszer elszámolás-technikailag és tartalmilag is egyedinek számít a környező országok viszonylatában, amelyben a fentieken túl több –általunk vitatott/kritizált- ellentmondás is van, amely bonyolulttá, átláthatatlanná és drágává teszi értelmetlenül a rendszer működtetését, ilyenek:
Az eredeti KÁT rendeletekhez képest 2022-től lehetővé vált, hogy a KÁT mérlegkörből „ideiglenesen” kiléphessen a termelő (1 évre) a szabad piacra (a magas árak miatt), majd visszaléphessen minden szankció nélkül a KÁT mérlegkörbe (csiki-csuki játék). Az IEF korábban is tiltakozott ez a módosítás ellen, mivel meggyőződése, ha valaki elhagyja a KÁT mérlegkört, az legyen végleges.
Hasonlóan nyomatékosan elleneztük, hogy a KÁT termelők kompenzációt kapjanak a kiegyenlítő energiaköltségeikre az általuk okozott menetrend-termelési eltéréseik után. (Ez egyébként is ellentétes az érvényben lévő ide vonatkozó EU rendelettel –kiegyenlítési kötelezettség/felelőség). Ez a megoldás ugyan is nem kényszeríti a termelőt a szigorú menetrendezési pontosságra és ezzel növeli a szükséges kiegyenlítő energia mennyiséget, árat, az összes hazai villamos energia fogyasztót terhelve.
A 2022 03 01-től bevezetett kiegyenlítő energia menedzsment szinte követhetetlen, bonyolult és drága rendszerré tette a KÁT mérlegkört, anélkül hogy a probléma eredetét kezelte volna
Az EU tagállamai széles körben alkalmazzák az indirek CO2 kompenzációt, az energiaintenzitás függvényében. Nem értjük, miért nem él ezzel a lehetőséggel a hazai szabályozás. A döntés hatásának költségforrását a megnövekedett CO2 kvótaárak hazai bevétel növekedése biztosíthatná (mint más országokban).
Az ipar termelői környezete megérti a jelenlegi költségvetési nehézségeket és támogatja a kormány energiahordozó-árcsökkentési törekvéseit a nemzetközi piacon, az EU szankciók hatásának tompítását.
Ugyan akkor, összhangban az EU javaslatával/lehetőségeivel, kérjük a kormány döntéshozóit, hogy a működő hazai ipar védelmében, avatkozzon be és támogassa a fenti felvetéseinket (a Pénzeszköz visszatérítést és további költségtakarékos lépéseket) az energia árak csökkentése és iparunk versenyképessége érdekében.
A most megfigyelhető termelői hangulat és tendenciák az ipari szereplőket rákényszerítik a termékek árának extrém emelésére (ami tovább növeli az inflációt), vagy a termelés csökkentésére, illetve működésük ellehetetlenülésére (üzemek bezárására), ami nem lehet közös perspektívánk.
Az IEF kész a felvetett problémák egyeztetésére és kezelésére.
A fenti petíciót a mai napon megküldtük Palkovics miniszter úrnak és kollégáinak (ITM), valamint Horváth Péter János MEKH elnöknek
Beigazolódni látszik az a vészjósló állítás, hogy az európai gázpiacon 2000 euro-ba fog kerülni 1000 köbméter földgáz. Ez közel 200 eurós árakat jelent megawattóránként. Nos, a 2021-es év tökéletes vihara után a mögöttes okokat ismerve a közlés újdonságtartalma 2022. március 4-re gyakorlatilag megszűnt.
1.ábra Energiahordozó és szén-dioxid kvóta árak
Az energiahordozó jegyzésárakat tartalmazó 1. ábrán megfigyelhető a 2021. december havi csúcsok utáni konszolidáció, egészen 2022.február 24-ig, amikor az orosz-ukrán háború kirobbanása után a bizonytalanság visszatért a piacokra, extrém magas árkörnyezet formájában. (megj: A szén-dioxid kvótát kivéve. A helyzet nyomán bebizonyosodott, hogy a kvótaáremelkedést olyan befektetői csoportok okozhatták, akik pusztán pénzkereseti lehetőséget láttak az EU ETS piacában, nem pedig a szennyező technológia lecserélésében voltak érdekeltek. Kimondható, hogy a spekulációs célú kereslet nagymértékben felelős az áremelkedésért.)
A pillanatnyi árszint egy tényező, de további érdeklődésre tarthat számot, hogy az energiapiac mit gondol saját magáról, vagyis milyen a határidős árak viszonya egymáshoz. Az 2.ábrából jól látható a túlárazottság, vagyis jelentős backwardation figyelhető meg a jegyzésárakban (minél távolabb vagyunk a jelenlegi időponttól, annál kedvezőbb az ár a megjelenített időtávon) – bár 70 EUR/MWh-s árszinteknél is túlárazottság volt jellemző az árakra. Ijesztőnek mondható, hogy a jelenlegi magas árszintek nagyjából egész 2022-ben fennmaradnak, jelentős csökkenésük 2023. első negyedévében várható – ugyan még ez a szint is az extrémnek mondható ártartományba esik.
Mit tehetnek ez esetben a fogyasztók, akiket a magas árkörnyezet legjobban érint? A földgázfelhasználó vállalkozásoknak ez idő tájt tanácsos „túlélő üzemmódba” kapcsolniuk, vagyis rövid távon a tervezett értékesítési árakhoz meghatározni árszinteket, és azokat limitáras megbízásként a kereskedők felé kommunikálni. Amennyiben az árak a limitek felett maradnak, az előre meghatározott időpontokban történő vásárlás lehet célravezető (struktúrált beszerzés).
Ehhez a felhasználókat ellátó egyre kisebb számú kereskedőnek is partnernek kell lennie, vagyis a felhasználó által fixált árak mögött komoly ellátási garanciákkal is kell rendelkezni, hogy elkerüljük a 2021-es év szomorú tapasztalatát, amely megmutatta a kockázatkereső kereskedői magatartásban rejlő kockázatokat – és láthattunk tisztességtelen piaci magatartást (hiába a fix ár, áremelkedés érvényesítése), és kereskedői fizetőképtelenséget is.
2. ábra Földgáz TTF jegyzésárak 2022.03.04-én, 11 óra 4 perckor
Korábban arra készültek forgatókönyvek, hogy az EU növekedését a fenntarthatóság ideológiája mentén a gazdaság karbonfüggetlenítésével képzeli el, ami a fosszilis energiahordozók használatának „bűntetésével”, későbbi kivezetésével jár, a zöld gazdaság építés óriási költségét a technológiacsere közepette elérhető gazdasági növekedés ellensúlyozza.
A jelen vis major helyzetben arra kell, hogy készüljenek forgatókönyvek, hogy a túlzott szerepet kapott földgázt rövid és középtávon hogyan lehet helyettesíteni – esetlegesen a már leállított, de nem leszerelt szenes erőművek újraindításával, vagy a nukleáris energiatermelés fokozásával. Arra a kérdésre is választ kell adni, hogy a fosszilis energiafelhasználást bűntető tételeket lehet-e/hogyan lehet ideiglenesen felfüggeszteni.
Végső soron hosszú távon Európának azon is el kell gondolkodnia, hogy a zöld gazdasághoz vezető úton hogyan teremtse újra saját gazdasági integritását, védve azt a külső függőségektől, globális ellátási lánc akadozásoktól, illetve nem kívánatos befolyásoktól. Ez egy sor protekcionista intézkedés megtételét jelentheti. Ekkor lesz esélye, hogy a harmadik évezred elején a „Szép új világ”-ot ábrázoló gazdasági erőviszonyoról rajzolt térképre külső függőségektől megszabadulva visszakerüljön.
Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma egyesület (IEF) 2022. március 3-án zártkörű szakmai fórumot tartott tagjai részvételével. A szakmai nap programja:
Néhány diavázlat a vitaindítő előadásokból
Commodity árak 2022 március 3-ánÉves termék árak a környező országokbanÉves és spot árak Németországban és hazánkbanKÁT termelés és forrás struktúra 2020 -2021-ben és 2022 januárban A földgáz hektikus árváltozásai/emelkedése az utobbi időben és okozó tényezőiIpari energia beszerzési stratégiákPPA modellek
A előadások részletes diavázlatai a Tagjainknak felületen találhatók
Az EU Bizottság 2022 január 19-én a tagállamok, az ENTSOG, a fontosabb európai gáz piaci szereplők (GAZPROM) és az érdekképviseletek bevonásával Gáz Koordinációs Csoport ülést tartott az Unió gázellátásának biztonsági kérdéséről Kadri Simson biztos részvételével.
Központi szervezetünk, az IFIEC Európa rendezvénnyel kapcsolatos összegzése szerint a tagállamok aggodalmukat fejezték ki a magas gáz-/energiaárak gazdaságra gyakorolt hatása miatt, de kisebb mértékben aggodnak az ellátás biztonsága miatt.
Általános az a megközelítés, hogy szorosan figyelemmel kell kísérni a helyzetet. Tulajdon képpen csak Franciaország kért további szabályozást az ellátás biztonságát illetően, míg pl. Hollandia és Németország egyértelműen kijelentette, hogy a piaci alapú intézkedések a legmegfelelőbb eszközök, és ezekhez kell ragaszkodni.
Az ENTSOG és a tagországok felhívták a figyelmet arra, hogy az átviteli hálózat áramlási mintái részben szokatlanok, de ez segít annyi gázt tartani a tárolókban, hogy a tél folyamán egy esetleges hideg időszakot is át lehessen hidalni.
Részletesebb információ az ülésről a Tagjainknak felületen található.
