EU Földgáz Ellátásbiztonsági Koordinációs Ülés 2021 január 19-én

Az EU Bizottság 2022 január 19-én a tagállamok, az ENTSOG, a fontosabb európai gáz piaci szereplők (GAZPROM) és az érdekképviseletek bevonásával Gáz Koordinációs Csoport ülést tartott az Unió gázellátásának biztonsági kérdéséről Kadri Simson biztos részvételével.
Központi szervezetünk, az IFIEC Európa rendezvénnyel kapcsolatos összegzése szerint a tagállamok aggodalmukat fejezték ki a magas gáz-/energiaárak gazdaságra gyakorolt hatása miatt, de kisebb mértékben aggodnak az ellátás biztonsága miatt.
Általános az a megközelítés, hogy szorosan figyelemmel kell kísérni a helyzetet. Tulajdon képpen csak Franciaország kért további szabályozást az ellátás biztonságát illetően, míg pl. Hollandia és Németország egyértelműen kijelentette, hogy a piaci alapú intézkedések a legmegfelelőbb eszközök, és ezekhez kell ragaszkodni. 
Az ENTSOG és a tagországok felhívták a figyelmet arra, hogy az átviteli hálózat áramlási mintái részben szokatlanok, de ez segít annyi gázt tartani a tárolókban, hogy a tél folyamán egy esetleges hideg időszakot is át lehessen hidalni.

Részletesebb információ az ülésről a Tagjainknak felületen található.

IEF szakmai fórum 2021 11 30

Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma egyesület (IEF) 2021. november 30-án tartotta éves szakmai rendezvényét tagjai és meghívottai részvételével, a pandémiás viszonyok miatt online formában.

A rendezvény előadásait az új pozíciójában dr. Botos Barbara nyitotta

A rendezvény zártkörű volt, azon 36 ipari szakember vett részt és az elhangzott előadások diavázlatai a Tagjainknak felületen elérhetők.

A fórumon az ipari nagyfogyasztók részéről feltett kérdések elsősorban  a KÁT-METÁR mérlegkörben év végéig a MAVIR-nál felhalmozódó 30-35 Mrd Ft (egyenlegigazítás) összeg visszajuttatásának módjára vonatkoztak az ipar fogyasztók részére. Jelenleg nem tisztázott jogszabályilag a visszajuttatás időpontja és technikai lebonyolítása (MAVIR-mérlegkör felelős-végfogyasztó).

A legtöbb iparvállalat számára gazdálkodás, tervezés és „túlélés” szempontjából a 2022 Q1 periódus lesz a legkritikusabb periodus (reményeink szerint az ár visszarendeződés Q2-3-ban megkezdődik), ezért különösen fontos ennek a megújuló támogatási-finanszírozási „megtakarításnak” a mielőbbi visszajuttatása az ipari fogyasztóknak.

Most akkor van gáz, vagy fordítva? Vélemény 2021.11.05

Az energiaintenzív és nagy energiafelhasználó ipari termelő szektor megszenvedi  az energiahordozók piacának „tökéletes viharát”. Az elmúlt egy hónapban jellemző volt az energiaárakra a szélsőségesen magas árszint, a volatilitás, a piaci hangulatra pedig az izgatott, illetve a hisztérikus jelzőket lehetett ráaggatni. Az ief.hu felületen korábban megjelenő kommentárokban többször megemlítésre került, hogy az árnövekedés okozója fundamentális tényezőkben kereshető (vagyis jól meghatározhatók azok az események amelyek kereslet-növekedést és kínálatszűkülést okoznak).

Különböző szakértők egyetértenek abban, hogy a turbulenciát a földgázpiaci bizonytalanságok okozzák. Akkor miért ideges a piac, amikor abban is egyet értenek a szereplők, hogy a földgáz jelenleg megfelelő mennyiségben rendelkezésre áll?

A földgáz a korábbi „kőolaj-melléktermék”, illetve „regionális piacokkal rendelkező” energiahordozó szerepből kilépett, és lett az energiahordozók „menekülővalutája”.

  • Ha a nukleáris energiától akart szabadulni egy ország, a földgázbázisú kapacitásait növelte.
  • Amennyiben a szén alapú energiatermelését szerette volna csökkenteni, célszerű volt földgázbázisú, sokkal kisebb CO2 kibocsátású termelést üzembe állítani.
  • A megújuló energiák gyors kiszabályozásában a földgáztüzelésű gázturbinás erőművelhez lehet fordulni, de ha az időjárásfüggő megújuló energia bázisú termelés nem működik, szintén a földgázbázisú termelést lehet gyorsan felfuttatni.

Tehát amikor Braziliában nem esik eső, földgázhoz fordulnak;  amikor Kínában a szén-bázisú termelést akarják kiváltani, földgázhoz fordulnak; amikor Nagy-Britanniában, vagy Németországban nem fúj a szél, szintén földgázzal termelik meg a szükséges villamos energiát. Látható, hogy a földgáz szerepe az egész világon megnőtt, ami keresletnövekedést is eredményezett, piaca pedig világméretűvé vált az LNG szállítókapacitások és transzkontinentális szállítási útvonalak bővülésével.

Piaci ár = kereslet – kínálati görbe metszéspontja

Kereslet: minden a régiben – kis extrával

A COVID-19 pandémia miatti gazdasági visszaesés okozta energiafogyasztás visszaesés megszűnt – sőt átfordult, az élet beindultával a földgáz fogyasztás már a világjárvány előtti szinteken van.

A kínálat: lesz-e forrás?

Szeptember közepétől az Európai Unióban tevékenykedő energetikai szakembereket az foglalkoztatja, hogy van-e a növekedő földgázkereslet kielégítéséhez elegendő forrás? Amennyiben igen, honnan?

Az EU a piacliberalizáció, energiahatékonyság, klímavédelem hármas célrendszerében szem elől tévesztett (vagy inkább magától értetődőnek gondolt?) egy fontos szempontot: ami pedig az ellátásbiztonság. Az ellátásbiztonság nem egyenlő az ellátó infrastruktúra (pl. LNG terminálok) építésével – amiben az EU kiemelkedett az elmúlt időszakban – hanem diverzifikált források biztosítását is jelenti. Vagyis különböző energiahordozókra épülő energiamixet, a hangsúlyos energiahordozóból pedig földrajzilag jól elkülöníthető beszerzéseket.

A földgáz ugyan világszinten keresett energiahordozó (ha úgy tetszik világpiaci árucikk), de külön árzónákban folyik a kereskedésük, tehát a termék a távol keleten, az USA-ban és Európában különböző áron kerül forgalmazásra. A globális gázáramlást az LNG szállítások biztosítják: amennyiben a földgáz ára pl. Kínában meghaladja az Európai árat, az LNG-t szállító hajók oda fognak irányulni, és Európába nem érkezik folyékony földgáz.

Hiába épül meg csillagászati tőkebefektetéssel egy ellátó vezeték, ha abba az EU piaci szabályai szerint nem lehet földgázt pumpálni. (Északi Áramlat II).

Hiába épült ki jelentős tárolói infrastruktúra, ha tárolókapacitásának jelentős hányadát bérbe adjuk egy szállításban érdekelt, de a saját belátása és érdekei szerint cselekvő szereplőnek.

Az EU a maga hatáskörében mindent megtesz az energiaválság – bocsánat vihar – hatásainak mérséklésére. Ilyen pl., hogy minden tagállam saját hatáskörben beavatkozhat a terhek mérséklése érdekében. J De volt olyan EU tisztségviselő is, aki egyenesen azt jelentette ki, hogy most nem a rövidtávú problémákkal kell foglalkozni, hanem a ’Fit for 55’ intézkedéscsomaggal. J

Az elmúlt 1 hónapban így a piaci hisztériát két nyilatkozat tudta némiképp mérsékelni, és térítette vissza a földgáz piacát az extrém árszintekről az egyszerűen „csak” magas árszintekhez. A következő diagramon szerepel a két nyilatkozat időpontja és mögöttes mondanivalója.

Meddig tart a vihar?

Reméljük, minél rövidebb ideig.

Az energiahordozók meglehetősen túlárazottak –ezt mutatja a szervezett piaci jegyzésárakban megfigyelhető backwardation jelensége (a határidős árakban már néhány hónapos időtávban is jelentős csökkenés figyelhető meg). Az energiaintenzív nagyfogyasztók a piaci árakat általában közvetlenül fizetik meg –a kockázatéhségüknek, vagy piaci lehetőségeiknek megfelelően. Így lehetséges az, hogy a 2021. szeptember második felétől 2021. október végéig terjedő időszakban volt olyan nagyfogyasztó, amelynek az árbevétel arányos összesített földgáz és villamos energia költsége meghaladta a 20%-ot!)

Ha a vihar, mint meteorológiai jelenség metaforájánál maradunk, mindig lesznek kicsavart fák, lesöpört tetők, vagy elárasztott földek. Az EU-ban az energiaintenzív nagyipar lehet a vihar legnagyobb károsultja, amely a termelésével a gazdaság zöldítését támogatja, ám az alkalmazott technológiáját önmagának is át kell alakítania, hogy a zéró-karbon célnak megfeleljen. (Jelentős tőke és befektetésigény, valamint K+F)

Az a gondolatmenet pedig már túl messzire visz, hogy amennyiben az enegiainenzív alapanyaggyártó iparágak az EU-ban megszűnnek („elköltöznek”), a globális ellátási lánc okán (amely most a COVID 19 sokk után meglehetősen akadozik) mennyire válik kiszolgáltatottá az Unió, amely a gazdasági erejét teljesen elveszti, és nem csak a földgázból lesz 90%-ban nettó importőr…

Ami sok, az sokk – piaci kommentár 2021.10.05.

és némi korrekció a napokban

Elképesztő mértéket öltött a földgáz ár a legutóbbi piaci kommentár (2021.szeptember 14.) óta. Az európai energiaintenzív és nagyfogyasztók már nem tudnak semlegesen viszonyulni az energiahordozók – közte a földgáz – áremelkedésének ilyen mértékéhez – az Ipari Energiafogyasztók Fóruma sem nézi tétlenül a nyilvánvalóan spekulatív célú árfelhajtást (Petíciót nyújtott be és soron kívüli konzultációt kér a kormány illetékes vezetőitől -ITM, Külgazdasági és külügyminisztérium, MEKH). (Ami begyűrűzik a villamos energia és a CO2 árába is). Véleményünk szerint a tétlenkedő európai energiapolitika (vagy hiányzó egységes érdekeket képviselő energiapolitika – döntse el mindenki maga) sodorja veszélybe az alapanyaggyártó iparágakat.

Az ilyen mértékű áremelkedés az energiaintenzív iparágaknak már rövid távon sem fenntartható. A cégek az energiaárak okán már az üzembezárási pontjuk alá kerülhetnek. Amennyiben nincs tartalék (vagy szándék) az időszak finanszírozására, az energiaintenzív fogyasztó szüneteltetheti, vagy be is szüntetheti tevékenységét. (Így tettek a nyugat európai műtrágyagyártó kombinátok). Célszerű elgondolkodni azon, hogy a 2008-as válságból való kilábalás azoknak a nemzetgazdaságoknak ment könnyedén, ahol az ipar megfelelő módon működött. Ám ha ez nem volna elegendő: ezek az iparágak a koronavírus miatti gazdasági összeomlás kellős közepén is termeltek – mérsékelve a gazdasági visszaesést.

Végül egy idézet a múlt havi dokumentumból: „A energiahordozók árának emelkedésében a legaggasztóbb, hogy csak „megjósolni” lehet az árcsúcsot, illetve az okot, amely megakaszthatja a folyamatot, és csökkenő pályára állíthatja majd az energiahordozók árát.”

Valamint egy ábra 2021. 10.06-án az ICE TTF novemberi jegyzéseit tartalmazza. Látható, hogy a piac nyitvatartási idejének első felében 1 MWh-nyi földgáz 161,5 EUR/MWh-áron cserélt gazdát.

Energiaintenzív alapanyaggyártó munkavállalójaként őszintén remélem, hogy a csúcs a mai napon megvolt, innentől kezdve a földgáz árak lefelé veszik az irányt.

A különösen magas piaci energiaárak veszélyeztetik a hazai ipar fejlődését

IEF petíció az ITM és MEKH illetékeseinek

A hazai és az európai ipar képviselői komoly aggodalommal figyeljük az energiahordozók árának és a kapcsolódó adók drasztikus emelkedését az elmúlt fél évben, de különösen az utóbbi hónapokban.

Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF), a hazai ipari energiafogyasztók, különös képen az energiaintenzív iparágak érdekképviseletét, versenyképességének védelmét ellátó hazai szervezet, különösen aggódik a COVID-19 utáni ipari fellendülést akadályozó, a befektetői bizalmat, a karbon semleges társadalom kialakítását hátráltató, és a nemzeti gazdaságunk fejlődését akadályozó jelenség miatt.

Aggodalmunk fő oka, hogy az energiaárak hazánkban, de Európában is, jelentősebb mértékben emelkednek mint a világ más részein. Ez a jelenség különösen komoly problémát fog okozni az energiaintenzív iparágaknál, amelyeknél az energiafelhasználás az ipari termelési költségek meghatározó részét képezik.

Amíg más kontinenseken az energiaárak hullámzó ingadozással változtak az év eleje óta, addig hazánkban a földgáz és a villamos energia árak soha nem látott, történelmi magasba emelkedtek, megduplázódtak. A gáz árak emelkedését jelenleg is tovább növeli a tél előtti fellendülő kereslet és a nemzetközi tároló szintek feltöltöttségével kapcsolatos aggodalmak és a kiszámíthatatlan további energiaár emelkedés.

A magas gázár transzformálódik a villamos energia árába, mivel a földgáz szektorunkban leggyakrabban a flexibilis villamosenergia-termelést, a kiegyenlítő energia előállítását és az időjárásfüggő megújuló energiatermelés ingadozásának kompenzációját szolgálja. Ezen felül a villamos energia termelői árát tovább „fűti” a CO2 kibocsátási árak szintén drasztikus emelkedése, a jelenlegi ETS rendszer.

A hazai iparnak szüksége van versenyképes energia árakra, hogy megőrizhesse globális versenyképességét, fennmaradjon az előnyös befektetői érdeklődés az ipari fejlesztések iránt és nem utolsó sorban hozzájárulhasson a klímapolitika és a körforgásos gazdaság eredményes végrehajtásához.

Az IEF, karöltve az IFIEC Európával felszólítja a hazai és európai hatóságokat, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést a hazai és európai energiaárak versenyképességének helyreállításáért és az iparra gyakorolt hatásának mérsékléséért. Ez magában kell, hogy foglalja:

  • a villamosenergia- és földgázpiacok működésének szigorúbb monitorozását a versenyképesség megőrzését az extrém árak kialakulása ellen
  • az ETS piacon jelentkező spekulatív műveletek elleni fellépést, a piaci ETS aukciók likviditásának fokozását, CO2 kvótaárak mérséklését a karbon szivárgás elkerülése érdekében

Az EU szintű beavatkozásokon túl a hazai kormánynak csökkenteni-e kell, vagy felső határt kell szabni az energiafelhasználáshoz kapcsolódó hazai adóknak és egyéb terheknek, amelyek az ipari fogyasztókat terhelik a versenyképességük és a munkahelyek megőrzése érdekében, úgy is mint:

  • csökkenteni kell az energiaintenzív iparágak energiafogyasztására rakodó terheket (RHD, KÁT költségek, kapcsolt szerkezetátalakítási pénzeszköz, jövedéki adó, EKR terhek, kiegyenlítő energia költségek, illetve CO2 indirekt kompenzációt kell bevezetni az energiaintenzítás függvényében, mint ahogyan az gyakorlat több szomszédos országban pl.: Németországban, Lengyelországban, Csehország
    • a KÁT mérlegkör kiegyenlítő energia költségeket teljeskörűleg a KÁT termelőkre kell terhelni (kompenzáció nélkül), mert így biztosítható a hatékony menetrendezésük, összhangban az EU előírásokkal, és biztosítani kell a KÁT mérlegkörnél jelenleg tapasztalható megtakarítások azonnali visszaosztását a jogosultaknak
    • végleg ki kell zárni a KÁT mérlegkörbe való belépésből a 2016-ban jogosultságot szerzett, de az óta sem megvalósított beruházókat, átterelve őket a METÁR rendszerbe
    • meg kell szüntetni az EKR fogyasztókra terhelt közvetlen adó jellegét és a törvény szerinti kötelezettet kell nagyobb aktivitásra serkenteni
    • vizsgálni kell és célszerűen be kell avatkozni a hatóságoknak az extrém energia árak letörésére, az ismételten magas határkeresztezési költségek csökkentésére

Az IEF kész szakmai támogatást nyújtani a felvetett problémák hatósági egyeztetésére és kezelésében.

Ipari Energiafogyasztók Fóruma, ief@ief.hu, +36 20 979 9158

Az őrület folytatódik – piaci kommentár 2021.09.14.

Lassan elfogynak a jelzők az energiapiaci áremelkedés mértékének és jellegének a bemutatására. A legutóbbi 2021. augusztus 4-i földgázpiaci pillanatkép óta eltelt időszakban a földgáz ára átlagosan 41 %-kal, az éves előretartású villamos energia ára közel 30%-kal, a CO2 kvóta ára 10%-kal emelkedett.

Szokásos módon az emelkedés jellemezhető a fundamentumok állapotával, melyek

  • pl. Északi Áramlat II földgázvezeték elkészülte, a szállítás megindulása körüli bizonytalanságok;
  • az európai szélenergia termelés alacsony szintje, mely a földgáztüzelésű erőművek kihasználás növelésével kompenzálódik;
  • a fotovoltaikus energiatermelés miatt megnövekedő kiegyenlítő szabályozás mértéke, melyet szintén földgáztüzelésű erőművekkel tudnak kompenzálni;
  • a távol keleti gazdaságok LNG elszívó hatása továbbra is jelentős.

Az áremelkedés önmagában nem káros folyamat, amennyiben hatékonysági intézkedéseket ösztönöz. A rövid távú, ilyen mértékű áremelkedésre az egyedüli válaszlehetőség, hogy az energiafogyasztók (akik egyben termelő, és szolgáltató vállalatok) az általuk előállított termékek, szolgáltatások árát megnövelik.

A fenti tényszerű megállapítások mellett csak egy szubjektív megjegyzés: piaci folyamatok jelentős része pszichológiai tényezőkön alapszik. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kereslet-kínálat viszonyok megváltozását okozó bármely irányban változó fundamentum az árak emelkedését okozza. A energiahordozók árának emelkedésében a legaggasztóbb, hogy csak „megjósolni” lehet az árcsúcsot, illetve az okot, amely megakaszthatja a folyamatot, és csökkenő pályára állíthatja majd az energiahordozók árát.

„A végtelenbe és tovább” -piaci kommentár 2021.08.06.

A 2021. május 12-i pillanatkép címe a „nincs megállás, irány felfelé” egészen találónak bizonyult. A megjelenített időszak kezdete óta az energiamix ára átlagosan 126 %-kal drágult. A legutóbbi piaci pillanatkép óta ez a növekedés átlagosan 20%. Az elmúlt 3 közel 3 hónap „alulteljesítői” a kőolaj és a CO2 kvótaár (1,7 és 0,1%-os növekedéssel) , áltagosnál jobban teljesítői pedig a TTF DA földgázár,  valamint az TTF Y+1 földgázár (rendre 57,4 és 25% növekedéssel).

A földgáz ár emelkedésének oka a rövidtávú kereslet-kínálati viszonyok eltolódásában kereshető, melyek többek között:

  • a tárolói szintek rekord-alacsony szintje miatti intenzív betárolási igény (keresletnövekedés),
    • a globális gazdasági termelési várakozásoktól és a klímaváltozástól egyaránt „túlfűtött” piaci környezet okán Európába egyre kevesebb LNG szállítmány érkezik (kínálatcsökkenés),
    • az Északi Áramlatról még nincs megállapodás Németország és az USA között (jövőbeni kínálati oldali bizonytalanság),
    • a Gazprom továbbra sem köt le extra kapacitást az Ukrajnán keresztül való szállításokhoz.

A földgáz ár emelkedésének oka a rövidtávú kereslet-kínálati viszonyok eltolódásában kereshető, melyek többek között:A földgázárak meglehetősen kényelmetlen szintje a piaci árképzés alapú fogyasztói szerződésekben közvetlenül érezteti magát, ugyanakkor a földgázt közvetlenül nem használóknak is érezhető a növekedés, mivel a Villamos energia törvény 147.§ szerinti pénzeszköz emelkedésében is nagy szerepet játszik: a kapcsolt termelésszerkezet átalakítási díj 0,81 Ft/kWh mértékről 1,45 Ft/kWh-ra változott 2021. július 1-től.