Földgáz

A földgázpiac aktuális kérdései az IEF szemszögéből

Az IEF elkötelezett az iránt, hogy a magyar földgáz piac résztvevői, az energia végső  felhasználói aktuális információkkal rendelkezzenek a piacról, legyen egy kitekintésük arra, hogy mik mozgatják az árakat, milyen aspektusokat kell figyelembe venni a következő évi beszerzési döntéseiknél.
A jövőben, a földgáz szekcióban rendszeres frissítésekkel, részletes piaci információkkal segítjük a fogyasztókat a döntéshozatalukban.
Az árviszonyokkal kapcsolatos részletek megtekintéséhez kattintson kategógián belül a Földgáz árak fülre.

Gázpiaci áttekintés

A magyar gázpiaci liberalizáció és szabályozás fejlődése az európai uniós irányelvek magyarországi átültetésén alapul. Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően a gáztörvények célja a biztonság, az átláthatóság és gazdaságosság.

Az Európai Unióban az egységes piac megteremtésének célját a termékpiacok sikeres egységesítése után a szolgáltatások piacára is kiterjesztették.

Az ACER három fő komponensből álló indikátorokkal jellemzi az egyes tagállamok piaci működésének rangsorolását. Az Európai Bizottság az úgynevezett  MPI (Market  Performance  Indicator) indikátort alkalmazza, az OECD az ETCR-indexet, mellyel lehetővé vált a szabályozás hosszabb időtávon történő változásának index formájába sűrített bemutatása. Magyarország földgázpiaci szabályozása fokozatosan egyre nyitottabbá és piac barátiabbá vált az európai uniós szabályozási csomagok implementálásával.

Az Európai Unió gázfogyasztása jelentős (480 milliárd köbméter/év), a helyben kitermelt gáz mennyisége egyre csökken, a földgáz nagyobb részét importálja, méghozzá nem meglepő módon Oroszországból. Akár melyik irányból is jön be a gáz az EU-ba, illetve hazánkba eredete az orosz Gazprom. A szabadpiacon kötött gázszerződések többszáz milliárd euróra rúgnak évente. A gáz árát a kereskedők költségei, a szállító és tároló hálózat fenntartásának költsége, az adók határozzák meg.

Uniós szinten a földgáz ára Magyarországon átlagos, viszont régiós szinten a gáz árára a jövőben hatással lehet az LNG egyre könnyebb importja, a fekete-tengeri mezők, illetve a lengyel palagáz kitermelés. Tudjuk, hogy a gázvezetékek nem csak energiahordozó szállítására alkalmasak, hanem diplomáciai kötelék, illetve a gazdasági együttműködés zsinórja is.

Importfüggőségünk miatt komoly nemzetközi startégiával rendelkezünk az ellátásbiztonságunk érdekében, ilyen a 2015-ben beüzemelt magyar-szlovák vezeték, a HAG vezeték bővítése vagy a gáztárolók, melyek a téli napi csúcs időszak több mint felét fedezni tudják.

2018/19-ben mozgalmas évet zárt a hazai gázpiac. Az ukrán tranzit esetleges leállása tartotta lázban a piacot, a gáztranzit a magyar igény duplája volt, és a kelet-közép-európai szereplők betárolása, valamint a hazai tárolók – megszokott 50-60% terhelés helyetti – csúcsra töltése miatt. Az importkapacitások beteltek, a kereskedés is az egekben járt.

Felfutott az európai piacokon az LNG importja, a kínálat mellett a kedvező árak, és a szinte maximális tárolói töltöttség jellemezte a piacot Európában.

Az enyhe tél miatt a korábbi évek átlagát használtuk fel hazánkban, viszont ha az időjárási tényezőket kiszűrjük látható, hogy egyértelmű növekedés mutatkozott a keresletben. Az ipari felhasználás növekedése kedvező, viszont a lakossági fogyasztás emelkedett, ami az energiahatékonyság ösztönző elemeinek elégtelenségét és a diverzifikációs törekvés gyengeségét mutatják.

A 2011-es immár harmadik energiastratégiánk két fő szegmense a növekvő közvetlen állami jelenlét és az olcsó atomenergia. A kormányzat az atom–szén–zöld forgatókönyvet választotta ki, amely a Paks2-t, egy új szénerőművet, a megújulók esetében pedig cselekvési tervet rögzített.

Mióta nagy mennyiségben áll rendelkezésre Nyugat-Európából importgáz valamint új gázösszeköttetések épültek a szomszédos országokkal és jelentősen csökkent a gázfogyasztás  Magyarország függősége alacsonyabb szintre került, ezt a megemelkedett áramimport viszont kissé ellensúlyozta. Sok háztartásban álltak át tűzifára és szénre a fűtésben, amelynek következményei vannak a környezeti fenntarthatóság miatt.

 A belföldi gáztermelés tovább csökken (jelenleg a fogyasztás mintegy 15%-át fedezi), a nagy tranzitdiverzifikációs, és az importgázforrás-diverzifikációs vezetékprojektek felemásan haladtak előre.

A horvát LNG visszagázosító terminálon 2020. nyarán sikerült jelentős kapacitásokat lekötnünk. A román (1,75 milliárd m3/év) és a horvát gázinterkonnektor után a szlovák-magyar is elkészült, tervezett kapacitása szlovák-magyar irányba 4 milliárd m³/év, magyar-szlovák irányba pedig 1,6 milliárd m³/év. A BRUA gázvezeték fejlesztés célja, hogy létrejöjjön a bolgár-román-magyar-osztrák energiafolyosóval évente 4,4 milliárd köbméter gáz kétirányú szállításának lehetősége.

Az azerbajdzsáni gázra építő úgynevezett Déli gázfolyosó a földrajzi gázimportforrás-diverzifikációt célzó Nabucco West gázvezeték projektje. A Déli gázfolyosó az Azerbajdzsánból a grúz–török határig húzódó Dél-kaukázusi gázvezetékből (SCPX), a Törökországon áthaladó Transzanatóliai vezetékből (TANAP) és a Transzadriai (TAP) vezetékekből áll. Jelenleg a több mint 3 500 kilométer hosszúságú Déli gázfolyosó utolsó harmadik szakasza, a Transzadriai vezeték építése folyik. A 95% készültségi fokú TAP hossza 878 km, évente 10 milliárd köbméter gázt tud szállítani.

Jelenleg Magyarországnak két hosszú távú gázimportszerződése van, mindkettő a Gazprom exportcégével, a Gazprom Exporttal. A hosszú távú orosz gázellátási szerződés a túlszerződés miatt az át nem vett mennyiségek 2021-ig elérhetők lesznek, de a kormány ezután is hosszútávú szerződést kíván kötni a Gazprommal.

A nem orosz partnerektől való gázvásárlások Magyarországon a kilencvenes években kezdődtek. Az Uniper Global Commodities és az Engie nyugati importja, valamint az Ukrajnából és Közép-Ázsiából érkező gáz tartozott ide. A közép-ázsiai import gázközvetítőkön keresztül 2008-ban állt le.

A gázfogyasztás világszinten az utóbbi években kb. 5%-kal bővült, míg a globális LNG kereskedelem 8-10%-al. Az Európai Unióra a termelés csökkenése, a kereslet stagnálása, az erőművek fogyasztásának növekedése és az LNG túlkínálata a jellemző. A magyar gázforgalom egyre jobban élénkülő volumenét a betáplálási oldalon Beregdaróc, Mosonmagyaróvár, és Balassagyarmat, kitáplálási irányba Kiskundorozsma, Beregdaróc, Drávaszerdahely és Csanádpalota forgalmazza.

Idén augusztusban megugrott az európai spot ár, és ugyan voltak visszaesések, de októberre 8 euróval emelkedett a nyugat-európai tőzsdeindex, és már augusztus végére elérte a világjárvány előtti szintet. Az áremelkedést augusztus hónap első felében a meleg időjárás és az erőművi gázkereslet növekedése okozta, majd a norvég, brit és holland termeléskiesések.

Csökkent az LNG kínálat, Ukrajna irányába jelentős forgalom volt a betárolások miatt. A hazai piac is követte az áremelkedést, a magyar piac a hollandhoz és osztrák piachoz képest 1 €/MWh-val volt drágább. A szeptemberi termék ára is megugrott a TTF-en, az osztrák és német piacon is hasonló, de kissé mérsékeltebb emelkedés volt. A Front Month és az éves termékár is emelkedett. A szén-dioxid-kvóta ismét közel került a 30 €/t árhoz.

Az orosz import részben az európai tárolókban elhelyezett készletekből származik. A norvég import a tervezett és nem tervezett kiesések miatt nagyot csökkent, míg az afrikai import emelkedik. Az alacsony határidős árak következtében az Európába érkező LNG két éves minimumra csökkent. Az európai tárolók közel tele vannak.

Az osztrák határon jelenleg teljes, a szlovák importponton majdnem teljes a kihasználtság. Az ukrán interkonnektoron kétszer akkora a beérkező import, mint az osztrákon. Míg az ukrán exportponton a forgalom élénknek mondható, a románon 50% alatti. A horvát exportponton csökkent a forgalom, átmenetileg átterelődött Szlovénia felé. Folyamatos a betárolás a hazai tárolókba az EU átlag feletti közel 95%-os töltöttségi szinten állnak.

Dr. Gál Gábor 2020.10.08.