Kiemelt

A különösen magas piaci energiaárak veszélyeztetik a hazai ipar fejlődését

IEF petíció az ITM és MEKH illetékeseinek

A hazai és az európai ipar képviselői komoly aggodalommal figyeljük az energiahordozók árának és a kapcsolódó adók drasztikus emelkedését az elmúlt fél évben, de különösen az utóbbi hónapokban.

Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF), a hazai ipari energiafogyasztók, különös képen az energiaintenzív iparágak érdekképviseletét, versenyképességének védelmét ellátó hazai szervezet, különösen aggódik a COVID-19 utáni ipari fellendülést akadályozó, a befektetői bizalmat, a karbon semleges társadalom kialakítását hátráltató, és a nemzeti gazdaságunk fejlődését akadályozó jelenség miatt.

Aggodalmunk fő oka, hogy az energiaárak hazánkban, de Európában is, jelentősebb mértékben emelkednek mint a világ más részein. Ez a jelenség különösen komoly problémát fog okozni az energiaintenzív iparágaknál, amelyeknél az energiafelhasználás az ipari termelési költségek meghatározó részét képezik.

Amíg más kontinenseken az energiaárak hullámzó ingadozással változtak az év eleje óta, addig hazánkban a földgáz és a villamos energia árak soha nem látott, történelmi magasba emelkedtek, megduplázódtak. A gáz árak emelkedését jelenleg is tovább növeli a tél előtti fellendülő kereslet és a nemzetközi tároló szintek feltöltöttségével kapcsolatos aggodalmak és a kiszámíthatatlan további energiaár emelkedés.

A magas gázár transzformálódik a villamos energia árába, mivel a földgáz szektorunkban leggyakrabban a flexibilis villamosenergia-termelést, a kiegyenlítő energia előállítását és az időjárásfüggő megújuló energiatermelés ingadozásának kompenzációját szolgálja. Ezen felül a villamos energia termelői árát tovább „fűti” a CO2 kibocsátási árak szintén drasztikus emelkedése, a jelenlegi ETS rendszer.

A hazai iparnak szüksége van versenyképes energia árakra, hogy megőrizhesse globális versenyképességét, fennmaradjon az előnyös befektetői érdeklődés az ipari fejlesztések iránt és nem utolsó sorban hozzájárulhasson a klímapolitika és a körforgásos gazdaság eredményes végrehajtásához.

Az IEF, karöltve az IFIEC Európával felszólítja a hazai és európai hatóságokat, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést a hazai és európai energiaárak versenyképességének helyreállításáért és az iparra gyakorolt hatásának mérsékléséért. Ez magában kell, hogy foglalja:

  • a villamosenergia- és földgázpiacok működésének szigorúbb monitorozását a versenyképesség megőrzését az extrém árak kialakulása ellen
  • az ETS piacon jelentkező spekulatív műveletek elleni fellépést, a piaci ETS aukciók likviditásának fokozását, CO2 kvótaárak mérséklését a karbon szivárgás elkerülése érdekében

Az EU szintű beavatkozásokon túl a hazai kormánynak csökkenteni-e kell, vagy felső határt kell szabni az energiafelhasználáshoz kapcsolódó hazai adóknak és egyéb terheknek, amelyek az ipari fogyasztókat terhelik a versenyképességük és a munkahelyek megőrzése érdekében, úgy is mint:

  • csökkenteni kell az energiaintenzív iparágak energiafogyasztására rakodó terheket (RHD, KÁT költségek, kapcsolt szerkezetátalakítási pénzeszköz, jövedéki adó, EKR terhek, kiegyenlítő energia költségek, illetve CO2 indirekt kompenzációt kell bevezetni az energiaintenzítás függvényében, mint ahogyan az gyakorlat több szomszédos országban pl.: Németországban, Lengyelországban, Csehország
    • a KÁT mérlegkör kiegyenlítő energia költségeket teljeskörűleg a KÁT termelőkre kell terhelni (kompenzáció nélkül), mert így biztosítható a hatékony menetrendezésük, összhangban az EU előírásokkal, és biztosítani kell a KÁT mérlegkörnél jelenleg tapasztalható megtakarítások azonnali visszaosztását a jogosultaknak
    • végleg ki kell zárni a KÁT mérlegkörbe való belépésből a 2016-ban jogosultságot szerzett, de az óta sem megvalósított beruházókat, átterelve őket a METÁR rendszerbe
    • meg kell szüntetni az EKR fogyasztókra terhelt közvetlen adó jellegét és a törvény szerinti kötelezettet kell nagyobb aktivitásra serkenteni
    • vizsgálni kell és célszerűen be kell avatkozni a hatóságoknak az extrém energia árak letörésére, az ismételten magas határkeresztezési költségek csökkentésére

Az IEF kész szakmai támogatást nyújtani a felvetett problémák hatósági egyeztetésére és kezelésében.

Ipari Energiafogyasztók Fóruma, ief@ief.hu, +36 20 979 9158

A villamos energia árak alakulása a befolyásoló tényezők hatására

2021 11 19
Márton Zoltán,  Mol Nyrt

Az elmúlt hetekben a spot és határidős árakra az Európába áramló orosz gáz volt a legnagyobb hatással. Teljes bizonytalanság jellemzi a piacot, ugyanis mindamellett hogy folyamatosan csökken a gáztárolók töltöttsége a kitárolási időszak miatt, a szénerőművek közel maximális kapacitáson működnek, amelyek a termelői oldalra nagy nyomást helyeznek. A Gazprom európai tárolóinak feltöltése valamint az Északi Áramlat 2 vezeték engedélyezésével kapcsolatos hírek extrém módon befolyásolják az árakat amelyet a lenti ábra is mutat. A decemberi és jövő év eleji időszakra a mostani helyzet miatt Európa nagy részén akár áramkimaradások is várhatóak, Ausztriában már megkezdték a felkészülést és a lakosság felkészítését a pánik elkerülése miatt. A helyzetre középtávon megoldást a vezeték engedélyezésének felgyorsítása jelenthet, amivel kapcsolatban azonban a héten közzétett bürokratikus rugalmatlanság elmosott minden optimizmust a piacon. Rövidtávon pedig a fehérorosz-európai politikai feszültség enyhülése, a Jamal vezetéken történő folyamatos gázimport javíthatja a kilátásokat.  

———————-

2021 10 11

Az elmúlt hetek, hónapok energiapiaci áremelkedését elsősorban a megnövekedett globális energia- és gázigény iránti kereslet okozza, ami különösen az EU COVID-19 válság utáni helyreállításhoz kapcsolódik.

A jelenlegi villamosenergia -áremelkedés elsősorban a globális gázigénynek, szárnyalásnak köszönhető párhuzamosan azzal, ahogy a gazdasági fellendülése élénkül. Ezt a növekvő keresletet nem tudja kiegyenlíteni az kínálati oldal, ugyanis a vártnál alacsonyabb gázmennyiség érkezik jelenleg is  Oroszországból, a piacot pedig tovább szűkíti a fűtési szezon közeledte. Bár hosszú távon teljesítette szerződéseit európai partnereivel, a Gazprom kevés vagy egyáltalán nem felkínált többletkapacitás nem enyhíti az EU gázpiacára nehezedő nyomást. Ezenkívül a járvány miatti késleltetett infrastruktúra karbantartás most a gázellátást is korlátozza. Mivel a földgázárak az EU nagy részében alapvetően meghatározzák a villamosenergia -árakat, ez a dinamika alapozza meg az utóbbi jelenlegi növekedésének nagy részét. Ezen kívül a spot villany árak a szezonális időjárási viszonyok (alacsony víz és szél miatt) miatt is emelkedtek, ami a megújuló energiaforrások alacsonyabb termelésének köszönhető Európa szerte. Az európai szénár szintén meredeken emelkedett 2021 -ben, bár jóval kevesebbet, mint a gáz ár. A gázár emelkedésének hatása a villamos energia árában kilencszer nagyobb volt, mint a szén -dioxid -áremelkedés hatása. A szén -dioxid ára körülbelül 30 euróval emelkedett tonnánként ebben az évben, a jelenlegi szintre, amely körülbelül 60 EUR / tonna. 

Az energia árak egyrészt a COVID-ot követő magasabb gazdasági tevékenység miatt emelkedtek, másrészt a kibocsátási egységek iránti nagyobb kereslet miatt, amelyek a magasabb éghajlati ambíciókkal kapcsolatos elvárásokhoz köthetők. A magas gázárak maguk is hozzájárulnak a növekvő szénárhoz, mivel fokozott szénfelhasználáshoz vezetnek az energiatermelésre, és következésképpen a kibocsátási egységek iránti nagyobb igényre. Amíg az ETS beépített biztosítékokat tartalmaz a túlzott áringadozások kezelésére, ezen intézkedések kiváltásának feltételei jelenleg nem teljesülnek. Ettől függetlenül fontos megjegyezni, hogy az ETS -ből származó szén -dioxid -ár alapvetően ösztönzi az olcsóbb megújuló energiaforrásokra való áttérést, a magasabb energiahatékonyságot, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások beruházásait, így hosszabb távon hozzájárul a nagykereskedelmi árak csökkenéséhez. A földgáz továbbra is fontos szerepet játszik az EU energiaszerkezetében. Jelenleg az EU teljes energiafogyasztásának mintegy negyedét a földgáz képviseli. Ma ennek a gáznak körülbelül 26% -át az energiatermelő ágazatban használják (beleértve a kapcsolt hő- és erőműveket is) és 23% körül van az iparban.

————————————–


2021 08 17
Márton Zoltán,  Mol Nyrt

Az elmúlt egy hónapban nem normalizálódtak az energiaárak sem régiós sem globális viszonylatban. A lecsökkent orosz gázimport és a nyári meleg megnehezítette a betárolást, emiatt az európai tárolók sokéves időszakos mélyponton vannak. Ez valamint az erős távolkeleti LNG kereslet fokozatosan emelte a havi, negyedéves és éves gáztermékek árait. A szén, a gázáremelkedés hatására egyre versenyképessebbé vált és emiatt a növekvő széndioxid árak emelkedése mellett is 15%-ot emelkedett az elmúlt hónapban. Ebben a periódusban a széndioxid ár nem közvetlenül volt hatással a villamosenergia árára, mert a többi energiaterméket követte a CO2 piac.

Általánosságban megfigyelhető, hogy a hosszútávú magyar áramtermékek követik a német árak alakulását és ebben a tekintetben is változás történt. Az éves német és magyar villamosenergia jegyzések különbsége a tavasz óta tapasztaltható 5,5 euróról 7,5 euróra tágult.

Az előbb említett tényezők növelték a magyar közép és hosszútávú termékek árait és a korrekció reménye jelentősen csökkent, mivel egyre kevésbé várható a rendeződés a gázpiacon, ami az éves terméknél további áremelkedést sejtet maga után. Kérdés mikor fog ez kezelhetetlen problémát okozni az iparnak, ami lépésre késztetheti a vezető politikusokat.

—————-

2021 07 21
Márton Zoltán,  Mol Nyrt

Az elmúlt egy hónapot nem igazán jellemezte nyugodtság. A nagykereskedelmi gázárak növekedése, a visszafogott import miatt, a villamosenergia termékek áraiban is tükröződött.

Erős támaszt nyújtott továbbá a piac által várt “fit for 55” csomag előterjesztése, ami után viszont az látszik, hogy a vártnál szigorúbb tervezetet még az eltökéltebb országok sem tudják bevezetni, így a szén-dioxid kvóta ára sem emelkedett tovább.

Az ipar és az egyetemes szolgáltatók egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a megnövekedett energiaárak miatt, így valamilyen rendeződés várható szabályozói és nemzetközi piacon, elkerülve a magas inflációt.

Utóbbi és a negyedik hullám következményei miatt véleményem szerint csökkenő trend várható a villamosenergia termékek árainál.

2021 06 18
Márton Zoltán,  Mol Nyrt

A harmadik brit CO2 aukciót is erős eladói nyomás előzte meg. A kéthetente megrendezendő eseményen az átlagos napi európai (szerdánként lengyel) 3 millió egység mellett ilyenkor további 6 millió egység kerül be a rendszerbe, ami hirtelen erős kínálatot eredményez a piacon. Bár az utóbbi hónapban sorban publikálták az erősödő gazdasági mutatókat a világban, ez már csökkentett hatással van az EUA árakra, mert a rendszeres brit aukció egyelőre az 50-54 eurós sávban tartja az európai széndioxid kvóta árát. A tegnapi aukció után került egymáshoz legközelebb a két piac jegyzése, ami ha így marad talán egy kis stabilitást adhat a kereskedésben megszüntetve rövidtávon a villamos energia árának hektikusságát.

2021.06.03

Az elmúlt két hónapban a széndioxid árak folyamatosan meneteltek felfelé és szinte naponta dőltek meg korábbi historikus csúcsok. A villamosenergia árak a korábbinál is érzékenyebbek reagáltak, a korreláció is erősödött, szinte azt lehet mondani, hogy abszolút értékben is megegyeztek az árváltozások. A menetelésnek megálljt a május 18-én lezajlott első UK aukció parancsolt és egymást követő két nap is 6-6%-ot esett az árfolyam. Az aukció 51 EUR/mt áron zárt a gyengébb kereslet hatására, de az árzuhanást erősítette a többi árupiaci termék és a tőzsdeindexek értékének csökkenése is. A június 2-án lezajlott második UK ETS aukció már eltérő pénz és árupiaci körülmények között zajlott, így bár a kínálat továbbra is erős volt az árcsökkenést mérsékelte és támaszt nyújtott neki.

2021.02.01

A Győr-Gabcikovo / Győr-Velki Dur valamint a Sajóivánka-Rimavska Sobota 400 kV-os új távvezetékek várható üzembe helyezése 2021. április 5. Ez közelebb terelheti egymáshoz a szlovák és a magyar spot árakat, így valósítva meg a tényleges market couplingot.

2021.02.03

Az éves termékek területén az eddig meghatározó német árindexek historikusan a legközelebb kerültek a magyar jegyzési árakhoz, így a két ország közötti spread elérte a soha nem látott 4 EUR/MWh-át. Ugyanez a tendencia a spo termékek területén is megmutatkozott az utóbbi hetekben, nagyon sokszor a magyar spot árak olcsóbbak voltak mint a német társaik.

2021.02.04

A magyar termékek közötti árkülönbségekről elmondható, hogy míg az éves termékek között a kb 1EUR/MWh a meghatározó különbség (bár volt nap, amikor megegyezett a két ár), a havi termékek a szokásos szezonalitást mutatják.

2021.02.05

A február elején tartott, 38 EUR/t eredménnyel zárult aukció hatására a CO2 kvóták származtatott jegyzései is elérték a historikusan magas 38 EUR/t árat február első napjaiban, valamint azt pár centtel meg is haladták. Ezt elsősorban a spekuláns hedge fundokban tulajdonítják a piaci szereplők.

november 27 és december 8 között:

2020-12-08

Ezen a héten a piaci szereplőknek az Európai Tanács december 10-11-én tervezett ülésére kell összpontosítaniuk, ahol várhatóan döntés születik az EU 2030-as kibocsátáscsökkentési céljáról. Ha a várható 55% -os célt már többnyire beárazták, akkor a halasztott döntés csalódást okozhat és nyomást gyakorolhat a piacra

2020-12-02

A zuhanó gázárak és az olcsóbb CO2 kvóta nyomást gyakoroltak a határidős villamosenergia piaci termékekre, így azok áraiban is csökkenés volt tapasztalható

2020-11-27

A december eleji növekvő kereslet előrejelzések támaszt nyújtottak a rövid távú termékeknek, miközben a határidős termékek árai is tovább emelkedtek a magasabb kibocsátási árak miatt.

FORWARD termékek

A hosszabb távú termékek, így különösen a következő évi áram árára legnagyobb befolyással a CO2 kvóta ára és a EU politikai törekvéseinek hatása a jellemző. Az EU dekarbonizációs céljai és az azzal kapcsolatos fokozatos kvótakivonások folyamatosan nyomás alatt tartják a CO2 árat, így az áram árát is. A tavasszal a kibontakozó járvány nagy hatással volt a világpiaci árakra, a pénzpiaci világ, a tőzsdék visszaesése az árampiacon is megmutatkozott. Ezt leszámítva azonban az megelőző  évhez képest egy viszonylag szűk tartományban ingadozott.

Magyar-német spread

A meghatározó német és magyar ár közötti különbség figyelemmel kísérése mindig is fontos volt a döntéshozatalban, mivel a likvid német piacon akkor is vannak ügyletek és kereskedelem, amikor a magyar piacon éppen nem találnak egymásra az eladói vagy vevői igények. A különbség (spread) historikusan 10 EUR/MWh fölötti volt az elmúlt években, azonban jelenleg ez egyre inkább szűkül, ami a várhatóan belépő új határkapacitásoknak és a az egyre bővülő magyar naperőművi termelésnek köszönhető.

SPOT piac

Az órás termékek ára jellemzően a CZ-SK-HU-RO piacösszekapcsolás révén vannak befolyásolva. Az elmúlt évekkel szemben, a spot árak alakulása most már jelentősebb mértékben számít az időjárás és a határkapacitások átjárhatóságától, Természetesen az egyes országok kereslet-kínálata is befolyásolja az árakat, így érdemes nyomon követni a legnagyobb erőművek karbantartását is (www.insideinformation.hu )

EUR/HUF

Azon felhasználók esetében, akik Ft-ban szerződnek, szintén fontos folyamattal kísérni az EUR HUF árfolyamot, mivel az alaptermékek minden esetben EUR-ban kerülnek meghatározásra mind a tőzsdéken, mind pedig a kereskedői árazások alkalmával.

EUR/HUF

Most akkor van gáz, vagy fordítva? Vélemény 2021.11.05

Az energiaintenzív és nagy energiafelhasználó ipari termelő szektor megszenvedi  az energiahordozók piacának „tökéletes viharát”. Az elmúlt egy hónapban jellemző volt az energiaárakra a szélsőségesen magas árszint, a volatilitás, a piaci hangulatra pedig az izgatott, illetve a hisztérikus jelzőket lehetett ráaggatni. Az ief.hu felületen korábban megjelenő kommentárokban többször megemlítésre került, hogy az árnövekedés okozója fundamentális tényezőkben kereshető (vagyis jól meghatározhatók azok az események amelyek kereslet-növekedést és kínálatszűkülést okoznak).

Különböző szakértők egyetértenek abban, hogy a turbulenciát a földgázpiaci bizonytalanságok okozzák. Akkor miért ideges a piac, amikor abban is egyet értenek a szereplők, hogy a földgáz jelenleg megfelelő mennyiségben rendelkezésre áll?

A földgáz a korábbi „kőolaj-melléktermék”, illetve „regionális piacokkal rendelkező” energiahordozó szerepből kilépett, és lett az energiahordozók „menekülővalutája”.

  • Ha a nukleáris energiától akart szabadulni egy ország, a földgázbázisú kapacitásait növelte.
  • Amennyiben a szén alapú energiatermelését szerette volna csökkenteni, célszerű volt földgázbázisú, sokkal kisebb CO2 kibocsátású termelést üzembe állítani.
  • A megújuló energiák gyors kiszabályozásában a földgáztüzelésű gázturbinás erőművelhez lehet fordulni, de ha az időjárásfüggő megújuló energia bázisú termelés nem működik, szintén a földgázbázisú termelést lehet gyorsan felfuttatni.

Tehát amikor Braziliában nem esik eső, földgázhoz fordulnak;  amikor Kínában a szén-bázisú termelést akarják kiváltani, földgázhoz fordulnak; amikor Nagy-Britanniában, vagy Németországban nem fúj a szél, szintén földgázzal termelik meg a szükséges villamos energiát. Látható, hogy a földgáz szerepe az egész világon megnőtt, ami keresletnövekedést is eredményezett, piaca pedig világméretűvé vált az LNG szállítókapacitások és transzkontinentális szállítási útvonalak bővülésével.

Piaci ár = kereslet – kínálati görbe metszéspontja

Kereslet: minden a régiben – kis extrával

A COVID-19 pandémia miatti gazdasági visszaesés okozta energiafogyasztás visszaesés megszűnt – sőt átfordult, az élet beindultával a földgáz fogyasztás már a világjárvány előtti szinteken van.

A kínálat: lesz-e forrás?

Szeptember közepétől az Európai Unióban tevékenykedő energetikai szakembereket az foglalkoztatja, hogy van-e a növekedő földgázkereslet kielégítéséhez elegendő forrás? Amennyiben igen, honnan?

Az EU a piacliberalizáció, energiahatékonyság, klímavédelem hármas célrendszerében szem elől tévesztett (vagy inkább magától értetődőnek gondolt?) egy fontos szempontot: ami pedig az ellátásbiztonság. Az ellátásbiztonság nem egyenlő az ellátó infrastruktúra (pl. LNG terminálok) építésével – amiben az EU kiemelkedett az elmúlt időszakban – hanem diverzifikált források biztosítását is jelenti. Vagyis különböző energiahordozókra épülő energiamixet, a hangsúlyos energiahordozóból pedig földrajzilag jól elkülöníthető beszerzéseket.

A földgáz ugyan világszinten keresett energiahordozó (ha úgy tetszik világpiaci árucikk), de külön árzónákban folyik a kereskedésük, tehát a termék a távol keleten, az USA-ban és Európában különböző áron kerül forgalmazásra. A globális gázáramlást az LNG szállítások biztosítják: amennyiben a földgáz ára pl. Kínában meghaladja az Európai árat, az LNG-t szállító hajók oda fognak irányulni, és Európába nem érkezik folyékony földgáz.

Hiába épül meg csillagászati tőkebefektetéssel egy ellátó vezeték, ha abba az EU piaci szabályai szerint nem lehet földgázt pumpálni. (Északi Áramlat II).

Hiába épült ki jelentős tárolói infrastruktúra, ha tárolókapacitásának jelentős hányadát bérbe adjuk egy szállításban érdekelt, de a saját belátása és érdekei szerint cselekvő szereplőnek.

Az EU a maga hatáskörében mindent megtesz az energiaválság – bocsánat vihar – hatásainak mérséklésére. Ilyen pl., hogy minden tagállam saját hatáskörben beavatkozhat a terhek mérséklése érdekében. J De volt olyan EU tisztségviselő is, aki egyenesen azt jelentette ki, hogy most nem a rövidtávú problémákkal kell foglalkozni, hanem a ’Fit for 55’ intézkedéscsomaggal. J

Az elmúlt 1 hónapban így a piaci hisztériát két nyilatkozat tudta némiképp mérsékelni, és térítette vissza a földgáz piacát az extrém árszintekről az egyszerűen „csak” magas árszintekhez. A következő diagramon szerepel a két nyilatkozat időpontja és mögöttes mondanivalója.

Meddig tart a vihar?

Reméljük, minél rövidebb ideig.

Az energiahordozók meglehetősen túlárazottak –ezt mutatja a szervezett piaci jegyzésárakban megfigyelhető backwardation jelensége (a határidős árakban már néhány hónapos időtávban is jelentős csökkenés figyelhető meg). Az energiaintenzív nagyfogyasztók a piaci árakat általában közvetlenül fizetik meg –a kockázatéhségüknek, vagy piaci lehetőségeiknek megfelelően. Így lehetséges az, hogy a 2021. szeptember második felétől 2021. október végéig terjedő időszakban volt olyan nagyfogyasztó, amelynek az árbevétel arányos összesített földgáz és villamos energia költsége meghaladta a 20%-ot!)

Ha a vihar, mint meteorológiai jelenség metaforájánál maradunk, mindig lesznek kicsavart fák, lesöpört tetők, vagy elárasztott földek. Az EU-ban az energiaintenzív nagyipar lehet a vihar legnagyobb károsultja, amely a termelésével a gazdaság zöldítését támogatja, ám az alkalmazott technológiáját önmagának is át kell alakítania, hogy a zéró-karbon célnak megfeleljen. (Jelentős tőke és befektetésigény, valamint K+F)

Az a gondolatmenet pedig már túl messzire visz, hogy amennyiben az enegiainenzív alapanyaggyártó iparágak az EU-ban megszűnnek („elköltöznek”), a globális ellátási lánc okán (amely most a COVID 19 sokk után meglehetősen akadozik) mennyire válik kiszolgáltatottá az Unió, amely a gazdasági erejét teljesen elveszti, és nem csak a földgázból lesz 90%-ban nettó importőr…

Ami sok, az sokk – piaci kommentár 2021.10.05.

és némi korrekció a napokban

Elképesztő mértéket öltött a földgáz ár a legutóbbi piaci kommentár (2021.szeptember 14.) óta. Az európai energiaintenzív és nagyfogyasztók már nem tudnak semlegesen viszonyulni az energiahordozók – közte a földgáz – áremelkedésének ilyen mértékéhez – az Ipari Energiafogyasztók Fóruma sem nézi tétlenül a nyilvánvalóan spekulatív célú árfelhajtást (Petíciót nyújtott be és soron kívüli konzultációt kér a kormány illetékes vezetőitől -ITM, Külgazdasági és külügyminisztérium, MEKH). (Ami begyűrűzik a villamos energia és a CO2 árába is). Véleményünk szerint a tétlenkedő európai energiapolitika (vagy hiányzó egységes érdekeket képviselő energiapolitika – döntse el mindenki maga) sodorja veszélybe az alapanyaggyártó iparágakat.

Az ilyen mértékű áremelkedés az energiaintenzív iparágaknak már rövid távon sem fenntartható. A cégek az energiaárak okán már az üzembezárási pontjuk alá kerülhetnek. Amennyiben nincs tartalék (vagy szándék) az időszak finanszírozására, az energiaintenzív fogyasztó szüneteltetheti, vagy be is szüntetheti tevékenységét. (Így tettek a nyugat európai műtrágyagyártó kombinátok). Célszerű elgondolkodni azon, hogy a 2008-as válságból való kilábalás azoknak a nemzetgazdaságoknak ment könnyedén, ahol az ipar megfelelő módon működött. Ám ha ez nem volna elegendő: ezek az iparágak a koronavírus miatti gazdasági összeomlás kellős közepén is termeltek – mérsékelve a gazdasági visszaesést.

Végül egy idézet a múlt havi dokumentumból: „A energiahordozók árának emelkedésében a legaggasztóbb, hogy csak „megjósolni” lehet az árcsúcsot, illetve az okot, amely megakaszthatja a folyamatot, és csökkenő pályára állíthatja majd az energiahordozók árát.”

Valamint egy ábra 2021. 10.06-án az ICE TTF novemberi jegyzéseit tartalmazza. Látható, hogy a piac nyitvatartási idejének első felében 1 MWh-nyi földgáz 161,5 EUR/MWh-áron cserélt gazdát.

Energiaintenzív alapanyaggyártó munkavállalójaként őszintén remélem, hogy a csúcs a mai napon megvolt, innentől kezdve a földgáz árak lefelé veszik az irányt.

Az őrület folytatódik – piaci kommentár 2021.09.14.

Lassan elfogynak a jelzők az energiapiaci áremelkedés mértékének és jellegének a bemutatására. A legutóbbi 2021. augusztus 4-i földgázpiaci pillanatkép óta eltelt időszakban a földgáz ára átlagosan 41 %-kal, az éves előretartású villamos energia ára közel 30%-kal, a CO2 kvóta ára 10%-kal emelkedett.

Szokásos módon az emelkedés jellemezhető a fundamentumok állapotával, melyek

  • pl. Északi Áramlat II földgázvezeték elkészülte, a szállítás megindulása körüli bizonytalanságok;
  • az európai szélenergia termelés alacsony szintje, mely a földgáztüzelésű erőművek kihasználás növelésével kompenzálódik;
  • a fotovoltaikus energiatermelés miatt megnövekedő kiegyenlítő szabályozás mértéke, melyet szintén földgáztüzelésű erőművekkel tudnak kompenzálni;
  • a távol keleti gazdaságok LNG elszívó hatása továbbra is jelentős.

Az áremelkedés önmagában nem káros folyamat, amennyiben hatékonysági intézkedéseket ösztönöz. A rövid távú, ilyen mértékű áremelkedésre az egyedüli válaszlehetőség, hogy az energiafogyasztók (akik egyben termelő, és szolgáltató vállalatok) az általuk előállított termékek, szolgáltatások árát megnövelik.

A fenti tényszerű megállapítások mellett csak egy szubjektív megjegyzés: piaci folyamatok jelentős része pszichológiai tényezőkön alapszik. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kereslet-kínálat viszonyok megváltozását okozó bármely irányban változó fundamentum az árak emelkedését okozza. A energiahordozók árának emelkedésében a legaggasztóbb, hogy csak „megjósolni” lehet az árcsúcsot, illetve az okot, amely megakaszthatja a folyamatot, és csökkenő pályára állíthatja majd az energiahordozók árát.

„A végtelenbe és tovább” -piaci kommentár 2021.08.06.

A 2021. május 12-i pillanatkép címe a „nincs megállás, irány felfelé” egészen találónak bizonyult. A megjelenített időszak kezdete óta az energiamix ára átlagosan 126 %-kal drágult. A legutóbbi piaci pillanatkép óta ez a növekedés átlagosan 20%. Az elmúlt 3 közel 3 hónap „alulteljesítői” a kőolaj és a CO2 kvótaár (1,7 és 0,1%-os növekedéssel) , áltagosnál jobban teljesítői pedig a TTF DA földgázár,  valamint az TTF Y+1 földgázár (rendre 57,4 és 25% növekedéssel).

A földgáz ár emelkedésének oka a rövidtávú kereslet-kínálati viszonyok eltolódásában kereshető, melyek többek között:

  • a tárolói szintek rekord-alacsony szintje miatti intenzív betárolási igény (keresletnövekedés),
    • a globális gazdasági termelési várakozásoktól és a klímaváltozástól egyaránt „túlfűtött” piaci környezet okán Európába egyre kevesebb LNG szállítmány érkezik (kínálatcsökkenés),
    • az Északi Áramlatról még nincs megállapodás Németország és az USA között (jövőbeni kínálati oldali bizonytalanság),
    • a Gazprom továbbra sem köt le extra kapacitást az Ukrajnán keresztül való szállításokhoz.

A földgáz ár emelkedésének oka a rövidtávú kereslet-kínálati viszonyok eltolódásában kereshető, melyek többek között:A földgázárak meglehetősen kényelmetlen szintje a piaci árképzés alapú fogyasztói szerződésekben közvetlenül érezteti magát, ugyanakkor a földgázt közvetlenül nem használóknak is érezhető a növekedés, mivel a Villamos energia törvény 147.§ szerinti pénzeszköz emelkedésében is nagy szerepet játszik: a kapcsolt termelésszerkezet átalakítási díj 0,81 Ft/kWh mértékről 1,45 Ft/kWh-ra változott 2021. július 1-től.

IEF éves küzgyülése, 2021 05 27

Az IEF éves rendes közgyűlését 2021 05 27-én tartotta, személyes részvétellel, amelyen a  tagság (képviselői) 93%-a vett részt

A közgyűlés napirendi pontjai voltak:

  1. Az Elnökség beszámolója az elmúlt év tevékenységéről, 2020 évi mérleg adatok (Nagy Z)
  2. Ellenőrző bizottság beszámolója a 2020 év gazdálkodásáról.
  3. Beszámolók elfogadása és felmentések
  4. Az egyesület 2021 évi munkaprogramjának végrehajtása és költségvetési terve 2022-re
  5. IEF tisztségviselők választása (elnök, elnökség és felügyelőbizottság –Fagyas N)
  6. Székhely- és iroda változtatás
  7. Egyebek

A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a egyesület elnökségének beszámolóját és a 2021 és 2022 év munkaprogramját és költségvetését.

Az egyesület gazdasági helyzete stabil és megfelelő tartalékokkal rendelkezik az elkerülhetetlen székhely- és irodaváltás okozta költség növekedés miatt.

A közgyűlés a lejáró tisztségviselők mandátumát további 5 évre meghosszabbította egyhangú szavazással.

Az új irodahelyiség kiválasztása még folyamatban van, mivel a korábban jelzett irodabérleti szerződéssel kapcsolatban hátrányos feltételek merültek fel, amelyet egyenlőre nem fogadtunk el.

A közgyűlésen elhangzott éves beszámolón és a közgyűlés jegyzőkönyve a Tagjainknak rovatban található.