Az IEF aggodalommal figyeli az ipari fogyasztókra nehezedő energiaterhek további növekedését, amely az energiahatékonysági törvény (Enhat) módosítása és annak végrehajtása kapcsán is megmutatkozik. A törvény és annak módosítása kapcsán alapvető probléma, hogy a jogszabályi környezet nem teszi egyértelművé az előírások költségviselésének módját, illetve az esetleges továbbterhelés lehetőségét. Ez lehetőséget teremt az eltérő értelmezésből fakadó visszaélésekre és a gazdaságilag indokolt költségeken túl aránytalan, jelentős többletterhet ró az ipari energiafelhasználókra.
2015-ben a kiinduló pont az EU-ban és hazánkban is, az ipari fogyasztók energiahatékonyságra való ösztönzése volt, akár meggyőzési (saját érdek), akár szabályzási előírásokkal. Ennek szellemében a hazai törvény az energiakereskedőket jelölte meg a végrehajtás kötelezettjeiként. Az EU azóta nemzeti kötelezetti normákat és elszámolási szabályokat írt elő a tagállamokra költségvetési ciklusonként és megkezdte a végrehajtások szigorúbb ellenőrzését. A célok eléréséhez a tagállamok eltérő megközelítési, szabályzási módszereket alkalmaznak, különböző kormányzati, energiaipari fejlesztési programokat és szabályzási rendeleteket felhasználva. Mindezt úgy, hogy az energiafogyasztás racionalizálása és környezetbarátabb felhasználása mellett ne hátráltassák a gazdasági fejlődést.
Hazánkban az ipari érdekeket is szolgáló energiahatékonysági megközelítés azonban egyre inkább félresiklik. A kapkodó koncepcióalkotás, valamint bizonyos lobbiérdekek mentén gyakran módosított jogszabályi környezet túl sok kiskaput hagy a végrehajtás eltérő értelmezésére, amit élelmes szereplők profitszerzésre is kihasználnak.
Főbb problémák és hatásaik
A kereskedői kötelezettség átruházásának lehetősége és módja
A jogszabály egyértelműen fogalmaz: az energiakereskedelmi szerződések alapján a energiahatékonysági teljesítés kötelezettje a kereskedő. Ugyanakkor, a kereskedői Üzletszabályzatokban ÜSZ és Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF)- kereskedők „jogosultak átruházni” kifejezést használják a felhasználók felé, arra hivatkozva, hogy amit a törvény nem tilt, azt lehet.Ez a megfogalmazás azonban nem egyenértékű az „átruházhatja” feltételes kifejezéssel, amit minden ÜSZ módosítási véleményezésben kifogásolunk az illetékes MEKH felé, mivel megtévesztő és visszaélésekre ad lehetőséget. Megítélésünk szerint, a kötelezettség csak akkor ruházható át, ha a végfelhasználó önkéntvállalja a kötelezettséget, egyéb szerződéses feltételek egyeztetése mellett. Ilyen feltétel például, hogy az átvállalt kötelezettség alapvetően a saját energiamegtakarítási HEM-mel való teljesítésre vonatkozik, és ha ilyet nem tud produkálni, csak akkor terjed ki a kereskedővel közösen beszerzett HEM-ekre, de semmi képen sem a havi járulék jellegű kifizetésre.
2. A kiszámlázás módja
Ha a végfogyasztó önként vállalja az energiahatékonysági kötelezettség teljesítését, akkor is figyelembe kell venni, hogy a kereskedőnek a teljesítést hitelesített energiamegtakarítással (HEM) két éven belül kell teljesítenie. Az ezzel ellentétes a jelenlegi gyakorlat, hogy a kereskedő az aktuális havi energiafogyasztására alapozva, az aktuális energiaszámlához csatolja a két év múlva esetleg esedékes nem teljesítéshez kapcsolódó kereskedői járulékfizetési kötelezettséget vagy annak egy arányosított részét. Mindeközben a kereskedők a piacon lényegesen olcsóbban vásárolják fel a teljesítéshez szükséges HEM-eket, jelentős profitot realizálva a cash flow és az árkülönbözeten. A felhasználók ezt valós szolgáltatási tartalmat nélkülöző, jogalap nélküli gyarapodásnak, félrevezetésnek és tisztességtelen kereskedői magatartásnak tartják. (2023-ban ez a különbözet elérte a 100 milliárd forintot). A jogszabály-értelmezési gondokra visszavezethető, hogy egyes kereskedők az EKR kötelezettséget, egyéb szolgáltatások, pl. Profilkezelési költség címén számlázzák. További kérdéseket vet fel, hogy a havi energiahatékonysági teher kiszámlázása többségében ÁFÁ-val történik, miközben a HEM teljesítés ÁFA-mentes.
3. A kiszámlázás mértéke
Bár a törvény egyértelműen meghatározza a kereskedői kötelezettség éves mértékét, a végfelhasználókra átterhelt költségek számítása sokszínű, miközben a MEKH felé történő elszámolás egyértelmű. A törvény szerint a kötelezettség teljesítése az aktuális évhez képest két évvel korábbi energiafogyasztás alapján esedékes. Ez szerint, ha egy kereskedő 2025-ben energiahatékonysági költséget akar átterhelni a felhasználójára, azt csak az általa a felhasználónak 2023-ban értékesített mennyiség alapján teheti meg. Így ha a 2025 évi energiafogyasztásra vetítve kíván számlázni, akkor a törvény szerint a kötelezettség alá vont mennyiség 1%-ának megfelelő mennyiséggel kell majd elszámolnia 2028 elején, amelyből 0,5 % az ipari, míg 0,5%-ot lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépésekből kell származzon – utóbbi nem tartozik az ipari felhasználóknál érvényesíthetőségi körbe.
4. Nem ipari tevékenységre vonatkozó kötelezettség
A 2025. júniusi törvénymódosítás új kötelezettségi formát vezetett be: lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépésekből származó HEM-eket. A törvény és VHR nem ad egyértelmű, kizárólagos megfogalmazást a kötelezettség továbbterhelhetőségéről. Az ipari fogyasztók részéről elfogadhatatlan, hogy a lakossági energiahatékonysági intézkedéseket a kereskedők az iparra kívánják terhelni, különösen járulékfizetési formában. A probléma tovább súlyosbodik, amikor egyes kereskedők a 2025 évi havi fogyasztási adatok alapján kívánják érvényesíteni a járulékfizetési kötelezettséget, miközben korábban olcsón beszerzett HEM-ekkel teljesítenek, jelentős profitot realizálva az ipari felhasználók terhére. Így a járulékfizetéssé degradált energiahatékonysági járulékot (50.000 Ft/GJ), amely, a bázis évi 0,5 %-ról, (0,90 Ft/kWh) 2025 júliusra 4,14 Ft/kWh költségre emelkedett. Egyes kereskedők ideiglenes, 50 %-os kedvezményt kínálnak, ami jogilag szintén értelmezhetetlen – ezzel gyakorlatilag elismerik, hogy a HEM-ek beszerzésének valós költsége lényegesen alacsonyabb, mint a járulék és kiszámlázott érték
Az energiahatékonysági terhek és a fenti jogszabályi anomáliákon túl, az ipart egyéb, nem közvetlen energiaárakra rakodó terhek is sújtják, mint például a KÁT mérlegkör és egyéb az energiafelhasználásra vetített keresztfinanszírozási terhek. Ezek következtében az ipari fogyasztókra a közvetlen energiaárakon felül mintegy 51 %-os plusz teher rakodik – ilyen mértékű járulékos teher sehol máshol nem tapasztalható az EU-ban. Ez súlyos versenyképességi hátrányt jelent a külpiacon vállalatainknak és további inflációt gerjeszt belföldön.
Az energiahatékonysági célok és eredmények így háttérbe szorulnak, és előrevetítik a hazai ipar fejlődési lehetőségeinek korlátait, különösen az exportra orientált és energiaintenzív ágazatokban.
Megítélésünk szerint, az ipari termelés és fejlődés érdekében, Enhat törvény végrehajtási rendeletében, szakmai egyeztetés alapján, rendezni és egyértelművé kell tenni a végrehajtással kapcsolatos problémákat. Az IEF, mint ipari fogyasztóvédelmi szervezet felajánlja aktív közreműködését ebben a folyamatban.
a havi tőzsdei DAM átlagárnak a 33,6 %-a a júniusban fizetendő Pénzeszköz
Megdöbbentő és egyben elszomorító, hogy újabb csúcsot döntött júniusban a KÁT-METÁR mérlegkör költség szaldójaként jellemezett Pénzeszköz. A havi HUPX DAM átlagárnak (33,56 Ft/kWh) 33,6 %-a 11,29 Ft/kWh a júniusban fizetendő Pénzeszköz (24,9 Mrd Ft).
1. ábra. A Pénzeszköz és az éves mérlegköri költségek alakulása 2020-2025 közözött
A KÁT mérlegkör eredetileg a megújuló energiaforrások elterjesztésére lett létrehozva, mint kötelező átvételi rendszer, mára az egyik meghatározó költségeleme lett az ipari energia költségeknek, miközben a többi uniós ország már minimalizálta, kivezette ezt a támogatási formát, nálunk még csak most fut fel, és marad fenn 2047-ig. A kormány 2013 körül kialakította a játékszabályokat a mérlegkör körül, azaz az így megtermelt (elsősorban PV parkok) energiáját a MAVIR értékesíti a tőzsdén (HUPX) és a termelőknek megfizetett kötelező átvételi- és az értékesítési ár különbözetét, az egyéb járulékos költségekkel, elsősorban az ipari fogyasztókkal fizeteti meg. Az elején, a kis számok miatt (1-2 Ft/kWh), mint bevezető folyamat és támogatandó cél elfogadható is volt. Viszont az ezt követő években – extra profitot remélve és az üzleti életben nem jellemző hosszútávú garanciákat látva – beléptek a különböző projekt cégek, befektető társaságok és bankok, ezzel gyökeresen átalakítva a piaci alapú működési modellt. Az EU Bizottság már 2014-ben negatív listára tette és 2016-tól „nem támogathatóvá” tette az ilyen típusú szerződéseket, addig nálunk, 2016-ban kezdődtek és 2019-ig tartottak a szerződéskötések, és a megvalósítás/kivitelezések még a mai napig tartanak, így az ipar számára fájdalmas tapasztalatok csak most kezdenek igazán érzékelhetővé válni. A KÁT Pénzeszköz költségek egyre feljebb kúsztak és az igazi meglepetés az extrém magas piaci energiaáraknál 2023-ban érte az ipart, mivel a magas árak miatt a KÁT mérlegkörnél képződő „nyereség” visszaosztását (negatív ár), mintegy 168 milliárd forintot, a költségvetés elvonta. Emellett lehetőség nyílt ebben az időben arra is, hogy a KÁT termelők ideiglenesen kilépjenek a rendszerből a magasabb piaci árak kihasználása érdekében extra nyereséget képezve, majd később visszalépjenek a profit szempontjából védett, garantált átvételi árakhoz – ez a gyakorlat jelentős piaci torzulásokat eredményezett.
2. ábra. Piaci energia- és energiahordozó árak alakulása régiónkban 2021-2025 között
A rendszer egyik legnagyobb kihívása, hogy a naperőművek által termelt energia jellemzően a napos órákban keletkezik, amikor a piaci árak alacsonyak (akár 14 Ft/kWh alatt), ugyanakkor a termelők a garantált 44,8 Ft/kWh átvételi árat kapják meg, – a különbözet több mint 30 Ft kilowattóránként – még negatív piaci árak esetén is. Bár az átvételi ár indexálását 2025-től öt évre felfüggesztették, ez érdemben nem csökkenti a rendszer költségeit, különösen, hogy a 2023–2024-es extrém inflációs emelések már beépültek, és bázissá váltak az árakban.
3. ábra. A KÁT mérlegkör átvételi és a HUPX versenypiaci villamosenergia árai és költségei További részletek a honlapunkon a Villamos energia/Termelés KÁT-METÁR felületen
Ha ehhez még hozzáadjuk az energia árakhoz közvetlen nem kapcsolható egyéb, többnyire keresztfinanszírozást takaró ipari terheket, mint a szerkezetátalakítási támogatás, bizonyos dolgozók energiaáron keresztüli támogatását, energia adó és az energiahatékonysági kötelezettség kereskedők által aránytalanul átterhelt költségét (ez együtt mintegy 6 Ft/kWh), ami így további 17,9%–os többlet terhet jelent az ipar számára. Amit még tovább fog növelni a villamosenergia-tárolók bevétel kompenzációjának működési finanszírozása 2026-tól.
Így az ipar esetén a villamosenergia árakra mintegy 51%-os egyéb, nem termelési célú költségtöbblet rakódik, amely különösen az energiaintenzív ágazatokat sújtja. Ez jelentősen rontja a versenyképességet, és akadályozza a dekarbonizációs célok elérését, valamint a termelési szerkezet korszerűsítését.
Az utóbbi években kialakított ilyen mértékű teher sehol nem rakodik az ipari energiafogyasztókra, csak Magyarországon (hazai ipar talpra állását természetesen, ezen felül egyéb nemzetközi tényezők is sújtják).
Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) határozottan kiáll amellett, hogy a jelenlegi KÁT és keresztfinanszírozási rendszer felülvizsgálatra és módosításra szorul, annak érdekében, hogy az ipari szereplők számára kiszámíthatóbb és versenyképesebb energiaárak legyenek elérhetők – nemcsak európai, hanem hazai viszonyok között is, amelyhez az egyesület kész segítséget nyújtani.
Az IFIEC Europe, amelynek tagja az IEF is, új elnöke egy sajtóközleményben jelezte aggodalmát az új Bizottsági elképzelésekkel kapcsolatban, amellyel már 2040-re hoznák előre a kibocsátásoknakközel nullára való csökkentését.
Az eredeti angol nyelvű szöveg az IFIEC Europe felületén
Új EU 2040-es kibocsátás-csökkentési cél: elszalasztott lehetőség a klíma és a versenyképesség ötvözésére
Brüsszel, 2025. július 2. – Az Európai Bizottság javaslatára reagálva, amely egy kötelező, 90%-os kibocsátás-csökkentési célt irányoz elő 2040-re az európai klímarendeletben, az IFIEC Europe – az európai ipari energiafogyasztók szövetsége – komoly aggodalmát fejezi ki a javaslatnak a klímára és az európai ipar versenyképességére gyakorolt hatása miatt.
Az IFIEC támogatja a klímasemlegesség 2050-re kitűzött végső célját, de hangsúlyozza, hogy a javasolt 90%-os cél 2040-re aránytalan és irreális felgyorsítása ennek az ambíciónak. A Bizottság hatásvizsgálata szerint ez azt jelentené, hogy az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerében (ETS) a kibocsátásokat közel nullára kell csökkenteni 2040-re. Ez nem hagy elegendő teret az energiaigényes ipari vállalatok számára a hatékony átálláshoz, elősegíti az ipar leépülését és aláássa a fenntartható növekedést Európában.
„A sikeres ipari átállás jelentős beruházásokat igényel olyan innovatív technológiákba, mint a hidrogén, a CCUS és az elektrifikáció” – mondta Hans Grünfeld, az IFIEC elnöke. „Az ilyen beruházásokkal kapcsolatos döntések nemcsak e technológiák fejlesztésében elért jelentős előrelépést teszik szükségessé, hanem olyan fontos feltételeket is, mint a megfelelő villamosenergia-, hidrogén- és CO2-infrastruktúra, valamint az időben kiadott engedélyek és finanszírozási lehetőségek. Egy túlságosan meredek csökkentési görbe figyelmen kívül hagyja ezt a valóságot, és azzal a kockázattal jár, hogy felgyorsítja az ipar leépülését Európában, és nagymértékben importálja a CO2-kibocsátást.”
Az IFIEC ezért sürgeti a politikai döntéshozókat, hogy vizsgálják felül a 2040-es célt, és egy olyan éghajlati célt szorgalmaz, amely összehangolja a dekarbonizációt a növekedéssel, és összhangban van az ipari átalakulás tipikus innovációs útjával. Ez a kibocsátások fokozatos és reális csökkentését jelenti 2040-ig, elősegítve a jövőbiztos iparba történő beruházásokat, amely egyszerre dekarbonizált és versenyképes, és lehetővé teszi az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák átvételét és méretnövelését. 2040-től kezdődően az átállás felgyorsítható ezen alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák széles körű alkalmazásával.
Sürgősen szükség van a hatékony karbonlábnyom-szivárgás elleni védelem és az ETS-piac likviditásának növelésére irányuló intézkedésekre, amelyeknek tartalmazniuk kell a nemzetközi kreditek és a karboneltávolítások elismerését az ETS-en belül. Ezenkívül az IFIEC úgy véli, hogy a piaci stabilitási tartalék mechanizmus azonnali befagyasztása egy egyszerű módja a szén-dioxid-piacra nehezedő nyomás enyhítésének ezekben a gazdaságilag nehéz időkben.
Végül az IFIEC versenyképességi tesztet kér minden jövőbeli éghajlati célhoz. „A versenyképes energiaárak – a villamos energia, a gáz, a hidrogén és a CO₂ – garanciái nélkül Európa kockáztatja ipari bázisának elvesztését olyan régiókba, ahol kevésbé szigorúak az éghajlati előírások” – teszi hozzá Grünfeld.
A napokban meghozott kormányzati rendelet, átmenetileg korlátozta, a KÁT mérlegkörön belül termelő naperőművek átvételi árnövekedését, indexálását.
Az elmúlt két év extra magas inflációs hatása következtében jelentősen megemelkedett a KÁT termelők garantált átvételi ára, amely az alábbi ábra tanulsága szerint bizonyos nyári hónapokban 2024-ben extra nyereséget generált a termelőknek. Ezen hónapokban a termelői átvételi- és HUPX értékesítési árkülönbözet meghaladta a 16-17 milliárd forintot egy átlagosan 650 MWh havi termelés mellett, azaz 25-30 Ft/kWh felárat könyvelhettek el a KÁT termelők az ebben az időben egyébként átlagosan 15 Ft/kWh-on értékesített (HUPX) havi KÁT-os átlagárhoz képest.
Ennek az extra profitnak a további növekedését – amelyet az iparnak kell kifizetni a Pénzeszközön keresztül – korlátozza a most meghozott intézkedés.
Az üdvözlendő intézkedés, reményeink szerint, csak az első lépés a KÁT mérlegkör körüli anomáliák megszüntetésének folyamatában.
Az ipari energetikai fogyasztói érdekképviselet, az IEF, az aránytalan KÁT mérlegköri terhek miatt a mérlegkör elszámolási rendszerének felülvizsgálatát kéri a hatóságoktól.
A már korában is jelzett elszámolási anomáliák jelentősen hátráltatják az ipari termelővállalatok nyereségképzési képességeit és így hátráltatják a termelésük felfutását és modernizációra fordítható forrásaik képzését.
Ezt a hatást jellemzi az ez évi KÁT költségek alakulása is: a KÁT-METÁR mérlegköri költségek (amit elsődlegesen az ipar fizet) 2024 első 9 hónapjában meghatszorozódtak 2023 első 9 hónapjához képest, miközben azonos idő alatt a KÁT-METÁR villamos energia termelés csak 45%-al emelkedett.
A mérlegkör működéséhez kapcsolódó részletes adatok a Villamos energia/Termelés KÁT METÁR fejezetben található
Már második hónapja több mint 10 Ft/kWh plusz költség (Pénzeszköz) terheli az ipari villamos energiafogyasztókat a KÁT mérlegkör miatt, amely különösen aránytalan az energiaintenzív fogyasztóknál.
A KÁT mérlegkör annak idején a megújuló energiatermelés felfutásának támogatására jött létre, de mára már eltorzult piaci viszonyokat támogató rendszerré vált, a túlzottan engedékeny szabályzás miatt.
A jelenlegi piaci körülmények közepette (piaci DAM átlagár 35-40 Ft/kWh) aránytalan a 10 Ft/kWh KÁT támogatás, ami a többi mérlegköri sajátosságokkal együtt 22,25 Mrd Ft költség többletet okozott csak májusban és már 74 Mrd forintot 2024-ben elsődlegesen az ipari fogyasztóknak.
A mérlegkör elszámolása körül egyéb anomáliák is jelentkeznek:
– a termelői fix átvételi ár és a HUPX-en ténylegesen eladott átlagár különbözete eléri a 30 Ft/kWh –ez okozza a költségnövekmény 75-80%-át
– mínuszos HUPX DAM árak esetén (ami egyre gyakoribb) is kifizetik a termelőknek a fix átvételi árat
– a KÁT mérlegköri kiegyenlítő energia költségének meghatározó részét még mindig az ipar fizeti
– a kiegyenlítő energia csökkentésére alkalmazott Intraday mérlegköri beavatkozás- vételi–eladási költség-különbözet 100%-ban az ipart terheli (ez 1,29 Mrd Ft májusban)
– a METÁR költségek is az ipari fogyasztókat terhelik
A 45-50 Ft/kWh ipari végfelhasználó villamosenergia árakban szereplő és az ipart terhelő 10 Ft/kWh (20-25%) megújuló termelés támogatást az ipar indokolatlannak tartja, akkor amikor a meghatározó PV termelés mára piaci alapon is gazdaságos vállalkozásá vált.
Megítélésünk szerint az ipari termelés visszaesésében jelentős szerepet játszik ez a költség elem is.
A KÁT mérlegkör jelenlegi költség állapotáról, mellékelünk néhány ábrát (részletesebben a honlapunk „Villamos energia –KÁT termelés” felületén ).
Az iparvállalatokat képviselő IEF, kéri az illetékes hatóságokat a nyilvánvaló piaci/költség anomália felülvizsgálatára és mielőbbi beavatkozásra, mely lehetőségeinek kialakításában felajánlja közreműködését.
A KÁT mérlegkör pénzügyi támogatása az utobbi 5 évben az ipar részéről
A termelői, HUPX értékesítési és az ID piaci átlag árak, valamint az ID piac ipari támogatása
–
A KÁT mérlegkör ipar által támogatott költségeinek megoszlása 2024 májusában
Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) – soron következő Q1/2024 szakmai fórumát 2024. március 27-én 14-17 óra között tartja a Magyar Telekom Székházában.
A rendezvény zártkörű, az ipari nagyfogyasztó tagjainknak és meghívottjainknak szervezzük, és át kívánjuk tekinteni az energiaszektor (villany, földgáz, dekarbonizáció, fenntartható fejlődés) aktuális piaci körülményeit, a fotóvoltikus parkok (PV) hazai megvalósításának jelenlegi gazdasági és szabályzási lehetőségeit és egyéb üzletszabályzási kérdéseket, elsődlegesen az energiaintenzív nagyfogyasztók szemszögéből. A rendezvény tervezett programja:
Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, ez évben is tervezi megtartani a hagyományos Q4 szakmai fórumát.
A rendezvény zártkörű, az ipari nagyfogyasztó tagjainknak és meghívottjainknak szervezzük, és át kívánjuk tekinteni az energiaszektor (villany, földgáz, dekarbonizáció, fenntartható fejlődés) aktuális piaci körülményeit, szabályzási változásait, elsődlegesen az energiaintenzív nagyfogyasztók szemszögéből.
Az előadások diavázlatai és fotók a Tagjainknak fejezetben
Az IEF a Q3/2023 szakmai fórumát 2023. szeptember 20-án, 14-17 óra között, tagjai és meghívottai részére tartotta a Budapest Etele út 59-61 203 sz. tárgyalójában.
Az elhangzott előadások diavázlatai a Tagjainknak fejezetben találhatók.
A több mint egy éves megújuló energiatermelési támogatási szünet után (KÁT – METÁR), ismét az iparnak kell finanszíroznia a KÁT-os termelőket, miközben egy keresztfinanszírozási célra 168,4 Mrd forintot vont ki a kormány a rendszerből. A kivonás azért különösen fájó az ipari résztvevőinek, mert valójában ez a kivonás forrása az ipar által megfizetett magas energiaárak.
Részletek a Villamos energia felületen a Megújuló energiák, Termelés KÁT-METÁR fülön
Az IEF Q1/2026 szakmai napján, Székesfehérváron 2026 03 27-én, megvitatta, és kiegészítésekkel elfogadta az „Iparvállalatok energiaköltség-csökkentésére irányuló IEF koncepció -2026” tárgyú előterjesztést
Az előterjesztés összefoglalója:
Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF), az ipar energetikai érdekképviseleti szervezete, aggodalommal figyeli az ipari fogyasztókat terhelő energiaköltségek rendkívül magas szintjét. A hazai termelői piacot jelenleg terhelő túlzott energiaköltségek következtében az iparvállalatok nem képesek fenntartható és eredményes nyereségtermelésre, és a fennmaradásukért küzdenek. Az IEF ennek kezelésére a jelen előterjesztésben egy olyan koncepciót javasol, amely az iparvállalatokra nehezedő terhek lehetséges csökkentésére kínál megoldásokat. A koncepció célja azon többletköltségek azonosítására, mérséklésére, illetve megszüntetésére irányuló szakmai javaslatok megfogalmazása, amelyek a hazai ipar fejlődését gátolják, és rontják annak versenyképességét, különösen a nemzetközi termékpiacokon. A kedvezőtlen eredményeket (3 év alatt 15%-os visszaesés -1. ábra), természetesen több egyéb tényező is befolyásolja – mint az európai konjunkturális helyzet romlása, a háborús környezet, valamint a geopolitikai feszültségek, energiaárak növekedése –, amelyek együttesen növelik a termelési kockázatokat és költségeket.
1. ábra A hazai és régiós ipari termelési adatok, (forrás: Eurostat és MNB)
Megítélésünk szerint azonban az egyik meghatározó ok, a környező országok hasonló gazdasági környezetéhez képest, az ipari végfelhasználókra átterhelt kiemelkedően jelentős keresztfinanszírozások és túltámogatott projekttípusok, valamint a kis mértékű állami támogatások, amelyek hatása a végfelhasználói energiaárakban jelentkezik, és európai összehasonlításban a hazai iparnak versenyképességi hátrányt jelentenek (2. ábra).
2. ábra. Az ipari 150 GWh/év villamos energiafogyasztás feletti végfelhasználói árstruktúrája az EU-ban, 2024
A javasolt beavatkozások lehetőségei és azok hatásai (részletek a mellékletekben)
I. A keresztfinanszírozási költségek csökkentésének lehetőségei
1.1.. KÁT (METÁR) mérlegkör reformja
Kisebb léptékű költségcsökkentést eredményező beavatkozások (1-1,5 Ft/kWh)
Érdemi költségcsökkentések; a KÁT támogatási szerződések felülvizsgálata (2-3 Ft/kWh)
A KÁT mérlegkör megszüntetése, átalakításának lehetőségei (4-5,5 Ft/kWh)
A jelenlegi átterhelési gyakorlat (Pénzeszköz) csökkentésének mértéke elérheti a 5,5 Ft/kWh-t.
1.2. EKR költségek ipari átterhelési módjának felülvizsgálata
EKR kötelezettség átterhelhetősége és módjai a végfelhasználókra
A kötelezettség átterhelhetőségének mértéke és számlázási problémái
A jelenlegi átterhelési gyakorlat csökkentésének mértéke elérheti az akár 1,7-2,5 Ft/kWh-t.
1.4. VET 147.§ b) és c) szerinti munkavállalói és szerkezetátalakítási támogatás megszüntetése
A jelenlegi átterhelési gyakorlat csökkentésének mértéke elérheti az akár 1,53 Ft/kWh-t.
A keresztfinanszírozási költségek összes csökkentési lehetőségei elérhetik a 10 Ft/kWh-t, ami a jelenlegi villamos energia tőzsdei árának (45 Ft/kWh) közel 20 %-a.
II. Ipari rendszerhasználati díjak (RHD) célzott további csökkentése 2027-28-ban
2.1 Villamosenergia rendszer-használati díjak csökkentése (a 2026 díjak csökkentése 4-7 %-al) 2.2 Földgáz rendszer-használati és tárolói díjak csökkentése (a 2026 díjak csökkentése 2-3 %)
III. Támogatási lehetőségek
3.1. Keresztfinanszírozási díjak átalakítása egy max. 3 Ft/kWh átalánydíjjá (csökkentés7 Ft/kWh) 3.2. Politikai beavatkozások és vészhelyzeti intézkedések csökkentése, kivezetése 3.3. CO₂-kvótákhoz kapcsolódó támogatás az energiaintenzív ágazatoknál (csökkentés6-8 Ft/kWh) 3.4. Olcsó energiaforrásokhoz való ipari hozzáférés, európai gyakorlat (csökkentés ~ 10-30 Ft/kWh) 3.5. Egyéb EU és hazai támogatási lehetőségek, források felkutatása és bevezetése
IV. Összegzés
A javaslatok megvalósítása esetén az ipari végfelhasználói árak 20–30%-kal (23-30 Ft/kWh-val) csökkenthetők, amellyel elérhetjük az EU-s országok ipari energiaár szintjét.
A koncepció elemeit az illetékes hatóságokkal és az érintett szervezetekkel történt egyeztetések alapján lehet véglegesíteni, amelyben az IEF aktívan rész tud vállalni.
Mint az összefoglalóban szereplően az IEF, aggodalommal figyeli az ipari fogyasztókat terhelő energiaköltségek rendkívül magas szintjét. A hazai termelői piacot jelenleg terhelő túlzott energiaköltségek következtében az iparvállalatok nem képesek fenntartható és eredményes nyereségtermelésre, és a fennmaradásukért küzdenek (1. ábra).
Az IEF ennek kezelésére egy olyan koncepciót javasol, amely az iparvállalatokra nehezedő terhek lehetséges csökkentésére kínál megoldásokat. A koncepció célja azon többletköltségek azonosítására, mérséklésére, illetve megszüntetésére irányuló szakmai javaslatok megfogalmazása, amelyek a hazai ipar fejlődését gátolják, és rontják annak versenyképességét, különösen a nemzetközi termékpiacokon.
Megítélésünk szerint, a környező országok hasonló gazdasági környezetéhez képest, az ipari végfelhasználókra átterhelt kiemelkedően jelentős keresztfinanszírozások és túltámogatott projekttípusok, valamint a kis mértékű állami támogatások, amelyek hatása a végfelhasználói energiaárakban jelentkezik, és európai összehasonlításban a hazai iparnak versenyképességi hátrányt jelentenek (2. ábra).
A hivatalosan jelenleg hozzáférhető adatok ugyan 2024 éviek (az adó terhek alatt értendők a vissza nem téríthető terhek, mint az ÁFA egy része is), de a költség-felosztásuk egységes az EU országaira, azonban az arányok érdemben nem változtak (nálunk sem) az elmúlt másfél évben. A diagramsoron jól megfigyelhető a nálunk kiugróan jelentős egyéb, adó jellegű költségek aránya a környező országokhoz viszonyítva és a magasabb energia ár a fejlett nyugat-európai, németországi és az uniós átlaghoz képest. Ezért célszerű figyelembe venni a „nemzetközi jó gyakorlatok” tapasztalatait:
Német ipari áramár bevezetése,
Franciaországban atomerőművi alacsony költségű ipari szerződések,
EU-s keretrendszerek (CISAF, TCTF),
CO₂- indirekt költségkompenzáció széles körben (Románia, Olaszország, Németország).
A közös tanulság: más országok célzott támogatásokkal, kiszámítható díjpolitikával, olcsó erőművi források ipari átadásával stabilizálják az energiaintenzív vállalataikat.
Részletes anyag
I. A keresztfinanszírozási költségek csökkentésének lehetőségei
Az adott fejezetben a villamos energia árra rakodó, a termeléssel, szállítással és értékesítéssel közvetlen összefüggésben nem lévő költségelemek vizsgálata
3. ábra. Tipikus végfelhasználói villamos energia árstruktúra egy ipari nagyfogyasztónál 2025-ben, 2025 végfelhasználói átlagár 65,53 Ft/kWh 163,4 EUR/MWh (400 Ft/EUR)
1.1. A KÁT (METÁR) mérlegkör reformja
Az adott alfejezetben elsődlegesen a PV penetráció és ezen belül is a KÁT mérlegkör működtetési anomáliáival és a ipari termelő vállalatoknál jelentkező negatív hatásokkal és orvoslási lehetőségeivel foglalkozunk. Bevezetőként ismertetjük a mérlegkör működési adatait és hatását az ipar által fizetendő pénzeszközre (alábbiakban egy havi példa a Pénzeszköz meghatározó költségelemekre).
4. ábra A KÁT mérlegkör költségmegoszlása 2025 áprilisában
5. ábra KÁT- METÁR mérlegkör költségterhei és ezek iparra osztott Pénzeszköz terhei 2021-2026 között
Kisebb léptékű költségcsökkentést eredményező beavatkozások (csökkentés 1-1,5 Ft/kWh)
Az adott alfejezetben a rendelet-módosítási szinten végrehajtható (63/2016.(XII.28 NFM rendelet), itt kisebb mértékű módosítások szerepelnek, amelyek hatása a KÁT mérlegkör költségeire (Pénzeszközre) átlagosan 2025-höz viszonyítva ~10-20%-os költségjavulást eredményezhet az ipari fogyasztóknak, és viszonylag gyorsan és egyszerűen végrehajtható.
1. Piaci jellegű, nem inflációkövető termelői átvételi ár kialakítása A villamos energia termelői átvételi ára nem az infláció alapján változik és az átvételi ár monoton növelése torz ár-viszonyokat eredményezett (eredményezhet) ld. 2023-2024 évi hazai infláció, (ez részben korrigálódott 5 évre az emelés befagyasztva). De egy valós piaci árakhoz kapcsolódó árszint összefüggést kell kialakítani a kötelező átvételi árra, ha hosszabb távon fennmarad a KÁT rendszer.
2. Negatív ár után járó termelői támogatás megszüntetése A negatív árak esetén, a költségviselőknek, a termelőnek kell lenni. Ez várhatóan a PV termelői önkéntes leszabályzást, vagy más termelői beavatkozást fog kikényszeríteni (pl. tárolói megoldások).
3. A Pénzeszköznél keletkezett havi negatív érték visszatérítése a felhasználóknak, A visszatérítés semmilyen, különösen nem költségvetési indokkal, nem vonható el (ld. 2023), (rendelet-módosítással, 2026-tól ismét teljesül), l. 5. ábra
4. Az okozói eltérés kiegyenlítő energiája, bele értve az ID beavatkozás és az el nem kereskedett mennyiség költsége teljes mértékben a termelőt terhelje A KÁT mérlegkör működtetésének teljes költségét, beleértve a menetrendezési, az esetleges kiegyenlítő energia és az ID piaci beavatkozások következményeinek költségét is, a termelőnek kell viselnie (ld. 6. ábra)
5. A KÁT mérlegkör elismert működési költsége a termelőt terhelje A KÁT mérlegkör elismert működési költségeinek teljes költségét, beleértve a szervezett piai, adminisztratív költségeket is, a termelőnek kell viselnie.
1. KÁT átvételi ár felülvizsgálata arányossági követelmény miatt – túlkompenzáció
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a KÁT átvételi rendszer feltételeinek (ár) felülvizsgálata. A túlkompenzáltság megszüntetése és a termelők fokozatos átvezetése a piaci körülmények közé, megfelelő kompenzációs feltételek kidolgozása az átvezetéshez.
6. ábra KÁT & METÁR termelői ár és értékesítése a HUPX-en, és az iparra terhelt átvételi plusz költségek 2023-2026-ban
2. Éves KÁT termelési és futamidő felülvizsgálata (25 év), korrekciója, A beruházások megtérülési felülvizsgálata egy megfelelő szerződési profit ráta mellett. A projektek termelési és futamidő felülvizsgálata megtérülési alapon a MEKH határozatok alapján és közreműködésével), túlfinanszírozottsági vizsgálattal
3. A futamidő 10-15 évben való korlátozása a fenti két alpont indoklása alapján A futamidő csökkentése az aktuális versenypiaci viszonyokkal összhangban, felülvizsgálat a fenti pontok alapján
A KÁT mérlegkör megszüntetése, átalakításának lehetőségei(csökkentés 4-5,5 Ft/kWh)
1. A KÁT szerződések átvezetése a szabadpiaci viszonyokba rendeleti úton,mert indokolatlan piaci hátrányt okoznak, csorbul a hazai ipar versenyképessége (pl. átalakítás METÁR rendszerszerű formába, de szigorúan versenyeztetett szerződéskötési ár szerint, és nem a KÁT átvételi ár adaptálásával)
2. Az eredeti cél, a megújuló és PV termelés-felfuttatás támogatása, ebben a formában már nem indokolt! Amennyiben a fenti megoldások nem biztosítanak megfelelő kompromisszumos megoldást, EU felülvizsgálat kérése
1.2. EKR költségek iparra történő átterhelési módjának felülvizsgálata
A hazai iparvállalatok egyetértenek az energiahatékonysági törvény intézkedéseivel, annak bizonyos mértékű kikényszerítő jellegével, de határozottan ellenzik a törvény egyes szereplői általi kihasználását profitszerzésre az ipari fogyasztók terhére.
Nem értünk egyet, azzal az utólag meghozott tv. módosítással és kialakuló megvalósításával, aminek torzulásaként, az ipari termelő vállalatok kötelezettségi terhévé teszik a lakossági energia megtakarítások finanszírozását.
Az alábbi javaslataink erre az alapokra épülnek
EKR kötelezettség átterhelhetősége és módjai a végfelhasználókra
1. A kötelezettség átterhelhetőségének jogi feltételei
A kötelezett a energia kereskedő. A végfogyasztó költség (és nem járulék teher) átvállalása önkéntesen, csak a beszerzési szerződésben rögzített formában lehetséges (nem az ÜSZ-ben)
2. A kötelezettek HEM befogadási kötelezettsége fogyasztói átvállalás esetén
A kereskedő -a felhasználói önkéntes kötelezettség átvállalás esetén- köteles teljesítésként befogadni a felhasználó birtokában lévő HEM-et (saját eredmény vagy vásárolt) az ipari energiafogyasztása mértékéig, termelési (energiafogyasztása) típusa szerint és az ipari energiahatékonysági beruházások teljes értékű EKR-kreditként való elismerését.
3. Az EKR költség átterhelés egyéb módjainak felülvizsgálata (pl. portfoliókezelési díj)
Ki kell zárni az EKR díjak „trükkös” átterhelését a felhasználókra Ragaszkodni kell az ÜSZ/ÁSZF-ek és szerződések rendeletben meghatározott formai és tartalmi követelményeihez (és az eseteket jelenteni kell a MEKH felé)
4. A nem ipari tevékenységhez tartozó kötelezettség átterhelhetősége
A nem ipari termeléshez kapcsolódó HEM vagy járulékfizetési teljesítés nem követelhető meg a felhasználótól, illetve kiváltható termelési (energiafogyasztása) típusú HEM-el. Lakossági HEM-ek részesedésének korlátozása, megszüntetése az ipari energiafogyasztás esetén.
5. Az iparra terhelt EKR-költség plafonjának bevezetése.
Összhangban a III. fejezet 3.1. pontnál ismertetett átalánydíj megközelítéssel, annak mértékébe, mint komponens bevonandó az EKR díj átterhelhetőség mértéke is.
A kötelezettség átterhelhetőségének mértéke és számlázási problémák
1. A fogyasztási és bázis év mennyiségi elszámolásának és kiszámlázásának kérdései
Ragaszkodni kell a EKR törvény ide vonatkozó előírásainak betartásához. Az adott évi EKR kötelezettség esetén a figyelembe veendő energiafogyasztás a két évvel korábbi, míg a mennyiségi szorzó az adott évre vonatkozik. Az adott havi energiafogyasztás alapú energiaköltség számlába beépített EKR költség, különösen járulék mértékű, csak a két évvel későbbi teljesítésre vonatkozhatna (l. 2. pont). Csatoltan mellékeljük a jelenlegi kötelezettség teljesítési kategóriák szerinti HEM kereskedést a CEEGEX-en az utóbbi félévben. A táblázatban jól megfigyelhető az aránytalan HEM árak az új rendeletmódosítás hatására (az ipari HEM-eknek leesett az ára és még a hitelesítés költségeit sem fedezik, míg a lakossági HEM árak talán aránytalanul túlárazottak)
A CEEGEX HEM tőzsdei kereskedése 2025 második félévében
Figyelembe véve az ipar villamosenergia- és földgáz fogyasztását 2019-2024, és az EKR kötelezettség teljesítési (járulékfizetési) szintjét, valamint egy modellezett kereskedői havi kiszámlázási gyakorlatot és a tényleges kereskedői teljesítés-ráfordítást, az alábbi kereskedői bevétel különbözetet, nyereséget adott, amelynek mértéke 2025-ben elérte a 62,78 Mrd forintot.
2. Elő- és utófinanszírozási kérdések elszámolása
Az előző pontnál jelzett, adott havi energiafogyasztásra épülő EKR számlázás jogilag előlegnek minősül és ez szerint kell kezelni. Ezt a szálázási formát, ha a végfogyasztó el is fogadja, ebben az esetben jogot formálhat az utólagos elszámolás kérésére (kamatok) és a ténylegesen a kereskedői bizonylati bemutatásra, hogy a kötelezett végül HEM-el teljesített-e (és annak beszerzési költsége) vagy ténylegesen járulékfizetés történt a részéről.
3. Az EKR költségek átterhelésének ÁFA tartalma
Az energiaköltség számlák esetén az EKR költség ÁFÁ-val terhel Tisztázandó, hogy a kötelezett a teljesítésnél szintén ÁFÁ-san számol-e el, ha nem akkor ezt a kérdést, elszámolást is tisztázni kell a végfelhasználóval.
4. Lehetséges elszámolóház modell- az előleg- és utólagos elszámolás megkönnyítésére
Az 1.-3. pontok korrekt megközelítésére felmerülhet egy elszámolóház létrehozása a kötelezett részéről.
5. A kötelezett-végfelhasználó költségelszámolások valós bizonylati alapon
Szigorúan ragaszkodni kell a hitelesség kedvéért a költségek NAV által is elfogadott bizonylati mechanizmusához.
Hatás:A jelenlegi átterhelési gyakorlat csökkentésének lehetséges mértéke 1,7-2,5 Ft/kWh
1.3. Tárolói támogatások
Még nincs érdemi értékelés, de nem lehet nagyobb Pénzeszköz-hatás, mint 0,5 Ft/kWh, Az ipari tárolókat piaci alapon kell megvalósítani, semmi képen nem vonható össze a METÁROLÓ program finanszírozási formájával
1.4. VET 147.§ (1) b) és c) szerinti munkavállalói és szerkezetátalakítási támogatás megszüntetése
b) Jelenleg 0,08 Ft/kWh;
külön jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása. Fokozatosan és véglegesen ki kell vezetni 2027-ben.
c) Jelenleg 1,45 Ft/kWh;
Kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás támogatása. A földgáz bázisú gázmotorok támogatásának kivezetésére és a távhőszolgáltatás támogatására bevezetett szerkezet átalakítási támogatás, amelyet fokozatosan, és véglegesen ki kell vezetni 2027-ben.
A keresztfinanszírozási költségek csökkentési lehetőségei 1- 10 Ft/kWh, ami a jelenlegi villamos energia tőzsdei árának (45 Ft/kWh) közel 20 %-a.
II. Ipari rendszerhasználati díjak (RHD) célzott csökkentése
Jelenlegi költségelemek villamos energia esetén 2024-26
2.1 Villamosenergia rendszer-használati díjak
Látva a csökkenő trendet, tovább kell csökkenteni az átviteli és elosztói teljesítményi és forgalmi díjakat 4-7 %-al a 2026-os díjakhoz képest az elkövetkező két évben, összhangban az európai trendekkel a hazai versenyképesség érdekében és biztosítani kell a jelentős elosztó-hálózati rendszerek üzemzavarainak csökkentését, amely károkat okoz a folyamatos üzemvitelben.
2.2 Földgáz rendszer-használati és tárolói díjak
Továbbra is szigorú határok között kell tartani a földgázhoz kapcsolódó rendszer-használati és tárolói díjakat egy kis mértékű 2-3 %-os csökkentés mellett és kivezetni a rendkívüli intézkedések mellett bevezetett újabb terheket, mint a Földgáz különleges tagi hozzájárulását (206/2022 Korm. rendelet a különleges földgázkészlet létrehozásáról)
III. Támogatási lehetőségek – IEF javaslatok
3.1. Keresztfinanszírozási díjak (I. fejezet) átalakítása egy átalánydíjjá
Lényege, az iparra terhelhető I. fejezeti díjak kiváltása egy átalánydíjjal az ipari végfelhasználóknak.
– Az I. fejezet díjtételeinek összesített iparra terhelhető felső határa:max. 3 Ft/kWh. – „Nettó nulla tehernövekedési” elv bevezetése: új díj csak akkor vezethető be, ha egy másik megszűnik vagy azonos mértékben csökken.
Az állam által elrendelt, vagy közvetetten az iparra terhelt költségek az adott 3.0 Ft/kWh feletti részét az I. fejezetekben leírt változtatások eredményeként biztosítható, vagy költségvetési forrásból kell teljesíteni, illetve kompenzálandó.
3.2. Politikai beavatkozások és vészhelyzeti intézkedések
A Vészhelyzeti díjelemek kivezetése vagy minimálása
pl. különleges tagi hozzájárulás díja 537,74 Ft/MWh(206/2022 Korm. rendelet a különleges földgázkészlet létrehozásáról)
– CO2 „extra” kvótaadó kivezetése a nagyfogyasztóknál 320/2023.(VII.17) Korm. rendelet 3.§ (3)
3.3. CO₂-kvótákhoz kapcsolódó támogatások
Az indirekt CO2 kvóta alkalmazása Magyarországon is az energiaintenzív iparágaknál. A német, román, olasz modell alapján ETS-költség visszatérítés ipari fogyasztóknak. Finanszírozási lehetősége a kibocsátási egységek aukciós bevételeiből
Hatás: bevezetés esetén, az energiaintenzív iparágaknál ~6- 8 Ft/kWh megtakarítás(pl. 15-20 €/MWh – Románia, Németország alapján)
3.4. Olcsó energiaforrásokhoz való ipari hozzáférés, európai gyakorlat adaptálása
– Az energiaintenzív termelő vállaltok támogatási gyakorlata Európában
A magyar ipari nagyfogyasztói villamosenergia-végfelhasználói árszint 2025-ben ~165 €/MWh volt (ÁFA nélkül), miközben a versenyképes európai ipari modellekben az állami és szabályozási tehermentesítések eredményeként a bruttó ipari villamosenergia-költség jellemzően 60–70 €/MWh körüli sávba szorítható. A hazai és a versenyképes európai ipari költségszint között 2025-re, egy közel 100 €/MWh rés alakult ki. Ez egy sokkoló erejű, tartós strukturális versenyhátrány a magyar energiaintenzív ipar számára.
Ez a különbség az elmúlt években fokozatosan felülírta azt az előnyt, amelyet Magyarország korábban a nemzetközi versenyben helytálló termelő ágazatok számára kedvezőbb adó-, bér- és járulékkörnyezettel biztosított. Az energiaintenzív ágazatokban ugyanis a bérköltség és több más működési költség súlya jóval kisebb, mint az energiaköltségé. Ilyen környezetben egy 80–100 €/MWh nagyságrendű többlet energiaár versenyhátránya nagyobb, mint amekkora előnyt a kedvezőbb hazai bér- és közteherviszonyok biztosítani tudnak. Az ágazatokban ez már közvetlenül a megtérülést, beruházási- és modernizációs képességet és a termelés fenntarthatóságát érinti.
Az európai versenytársak nem egyetlen támogatási eszközt alkalmaznak, hanem több, egymásra épülő kompenzációs és díjcsökkentő rendszert. A közös cél mindenütt ugyanaz: az energiaintenzív ipar bruttó villamosenergia-költségének leszorítása a nemzetközi versenyben fenntartható szintre. Az uniós jogi keretet ehhez ma a részben közvetett költségkompenzációs szabályokkal 2025 óta biztosítja. Jelenleg az uniós tagállamok jelentős része nyújt költségkompenzációt az energiaintenzív iparágak számára.
Nemzetközi példák
Németország
– célzott bruttó ipari áramköltség: kb. 60-70 €/MWh nagyságrendű versenyképes szint a leginkább kitett ágazatoknál – villamosenergia-adó csökkentése a termelővállalatoknál – hálózati díjak költségvetési támogatása – gáztárolási pótdíj megszüntetése – Áram ár kompenzáció 5ct/kwh szintig a fogyaztás 50%-ára és Super-Cap az ETS közvetett költségeinek mérséklésére
Franciaország
Nukleáris alapú, hosszú távú ipari árlogika – Az ARENH utáni rendszerben az állami és EDF-megállapodások: a nukleáris PPA-k – Jellemző referencia-szint: kb. 30- 40 €/MWh (becslés)
Olaszország
– Energy Release 2.0- az elektrointenzív fogyasztókat célzó tehermentesítési megoldások – A megújuló- és kapcsolt termelési felárak csökkentése mellett több elemből álló kompenzációs rendszer az energiaintenzív ipar versenyképességének fenntartására – Jellemző célzott bruttó ipari költségszint: kb. 65 €/MWh körüli versenyképes sáv a leginkább kitett szegmensekben
Az üzenet: 50–70 €/MWh körüli bruttó ipari villamosenergia-költség ma nem jövőbeli terv, hanem több európai ipari országban alkalmazott szabályozási és kompenzációs gyakorlat eredménye.
Az energiaintenzív ágazatok tehermentesítésére vagy fejlesztésére fordított, illetve oda átcsoportosított források esetében vélelmezhető a gyors megtérülés és a javuló piaci pozíciókból kiinduló gazdasági multiplikátorhatás. Ezekben az ágazatokban ugyanis az energiaköltség közvetlenül hat a termelésre, a megtérülésre, a beruházási képességre és az exportpozícióra, ezért a költségszint érdemi javulása rövid időn belül túlmutat az érintett vállalatokon, és a teljes gazdaságban is érezhető eredményt hozhat.
Az uniós szabályozás lehetővé teszi a célzott tehercsökkentést, ha az egyúttal fejlesztési, energiahatékonysági vagy dekarbonizációs kötelezettségekkel párosul. Ez tehát nem általános támogatási engedmény, hanem teljesítményhez kötött versenyképességi korrekció Ennek egyik formája az olcsó energiaforrásokhoz való ipari hozzáférés
Olcsó energiaforrásokhoz való ipari hozzáférés
A Paks I termelés egy részének „Ipari Áramtermék” formájában történő értékesítése. Cél a nukleáris zöld ipari PPA <50€/MWh célszint biztosítása, különösen az energiaintenzív ágazatoknak. A magyar megoldás alapja egy hosszú távú ipari villamosenergia-beszerzési konstrukció lehet, amely nukleáris és más alacsony karbonintenzitású, de folyamatos hálózati ellátást biztosító forrásokra épül. Ehhez kapcsolódhat egy további közteher csökkentési támogatás a nyugati gyakorlat szerint.
A két eszköz együtt képes arra, hogy a hazai energiaintenzív ipar költségszintje érdemben közelítsen a versenyképes európai szinthez, miközben a beavatkozás állami támogatási, klímapolitikai és iparpolitikai szempontból is védhető marad. A rendszer akkor erős szakmailag és politikailag, ha a tehermentesítés fejlesztési vállalásokhoz kapcsolódik. Ennek tartalma lehet energiahatékonysági, dekarbonizációs, villamosenergia-kiváltási vagy modernizációs beruházás. Ez biztosítja, hogy a kedvezmény hatása a termelési kapacitások, a beruházások és a hazai ipari teljesítmény megerősítésében jelenjen meg.
Állami támogatás és garanciavállalás melletti ipari hosszú távú PPA-k feltételeinek elősegítése.
Hatás: akár 10-30 Ft/kWh tehercsökkenés az energiaaintenzív ipar számára.
3.5. Egyéb EU és hazai támogatási lehetőségek, források felkutatása és bevezetésének segítése
IV. Összegzés
A fenti reformokkal, Magyarország 20–30%-kal (23-30 Ft/kWh-val) csökkentheti a villamosenergia és 5-10%-al a földgáz végfelhasználói költségeit az ipar számára, miközben:
A rendezvény zártkörű, az ipari nagyfogyasztó tagjainknak és meghívottjainknak szervezzük, és át kívánjuk tekinteni az energiaszektor (villany, földgáz, dekarbonizáció, fenntartható fejlődés) aktuális piaci körülményeit, szabályzási változásait, elsődlegesen az energiaintenzív nagyfogyasztók szemszögéből.
A szakmai nap időpontja és helyszíne: 2024. december 5, 13-16:30 óra a MOL Nyrt. Dombóvári út 28,
A zártkörű rendezvényen, az IEF tagjaival és meghívott vendégeivel megvitatta az energiaszektor (villany, földgáz) aktuális piaci körülményeit, és egyéb üzletszabályzási kérdéseket, várható változásait, elsődlegesen az energiaintenzív nagyfogyasztók szemszögéből.
