a havi tőzsdei DAM átlagárnak a 33,6 %-a a júniusban fizetendő Pénzeszköz
Megdöbbentő és egyben elszomorító, hogy újabb csúcsot döntött júniusban a KÁT-METÁR mérlegkör költség szaldójaként jellemezett Pénzeszköz. A havi HUPX DAM átlagárnak (33,56 Ft/kWh) 33,6 %-a 11,29 Ft/kWh a júniusban fizetendő Pénzeszköz (24,9 Mrd Ft).
1. ábra. A Pénzeszköz és az éves mérlegköri költségek alakulása 2020-2025 közözött
A KÁT mérlegkör eredetileg a megújuló energiaforrások elterjesztésére lett létrehozva, mint kötelező átvételi rendszer, mára az egyik meghatározó költségeleme lett az ipari energia költségeknek, miközben a többi uniós ország már minimalizálta, kivezette ezt a támogatási formát, nálunk még csak most fut fel, és marad fenn 2047-ig.
A kormány 2013 körül kialakította a játékszabályokat a mérlegkör körül, azaz az így megtermelt (elsősorban PV parkok) energiáját a MAVIR értékesíti a tőzsdén (HUPX) és a termelőknek megfizetett kötelező átvételi- és az értékesítési ár különbözetét, az egyéb járulékos költségekkel, elsősorban az ipari fogyasztókkal fizeteti meg.
Az elején, a kis számok miatt (1-2 Ft/kWh), mint bevezető folyamat és támogatandó cél elfogadható is volt. Viszont az ezt követő években – extra profitot remélve és az üzleti életben nem jellemző hosszútávú garanciákat látva – beléptek a különböző projekt cégek, befektető társaságok és bankok, ezzel gyökeresen átalakítva a piaci alapú működési modellt.
Az EU Bizottság már 2014-ben negatív listára tette és 2016-tól „nem támogathatóvá” tette az ilyen típusú szerződéseket, addig nálunk, 2016-ban kezdődtek és 2019-ig tartottak a szerződéskötések, és a megvalósítás/kivitelezések még a mai napig tartanak, így az ipar számára fájdalmas tapasztalatok csak most kezdenek igazán érzékelhetővé válni.
A KÁT Pénzeszköz költségek egyre feljebb kúsztak és az igazi meglepetés az extrém magas piaci energiaáraknál 2023-ban érte az ipart, mivel a magas árak miatt a KÁT mérlegkörnél képződő „nyereség” visszaosztását (negatív ár), mintegy 168 milliárd forintot, a költségvetés elvonta. Emellett lehetőség nyílt ebben az időben arra is, hogy a KÁT termelők ideiglenesen kilépjenek a rendszerből a magasabb piaci árak kihasználása érdekében extra nyereséget képezve, majd később visszalépjenek a profit szempontjából védett, garantált átvételi árakhoz – ez a gyakorlat jelentős piaci torzulásokat eredményezett.
2. ábra. Piaci energia- és energiahordozó árak alakulása régiónkban 2021-2025 között
A rendszer egyik legnagyobb kihívása, hogy a naperőművek által termelt energia jellemzően a napos órákban keletkezik, amikor a piaci árak alacsonyak (akár 14 Ft/kWh alatt), ugyanakkor a termelők a garantált 44,8 Ft/kWh átvételi árat kapják meg, – a különbözet több mint 30 Ft kilowattóránként – még negatív piaci árak esetén is. Bár az átvételi ár indexálását 2025-től öt évre felfüggesztették, ez érdemben nem csökkenti a rendszer költségeit, különösen, hogy a 2023–2024-es extrém inflációs emelések már beépültek, és bázissá váltak az árakban.
3. ábra. A KÁT mérlegkör átvételi és a HUPX versenypiaci villamosenergia árai és költségei
További részletek a honlapunkon a Villamos energia/Termelés KÁT-METÁR felületen
Ha ehhez még hozzáadjuk az energia árakhoz közvetlen nem kapcsolható egyéb, többnyire keresztfinanszírozást takaró ipari terheket, mint a szerkezetátalakítási támogatás, bizonyos dolgozók energiaáron keresztüli támogatását, energia adó és az energiahatékonysági kötelezettség kereskedők által aránytalanul átterhelt költségét (ez együtt mintegy 6 Ft/kWh), ami így további 17,9%–os többlet terhet jelent az ipar számára.
Így az ipar esetén a villamosenergia árakra mintegy 51%-os egyéb, nem termelési célú költségtöbblet rakódik, amely különösen az energiaintenzív ágazatokat sújtja. Ez jelentősen rontja a versenyképességet, és akadályozza a dekarbonizációs célok elérését, valamint a termelési szerkezet korszerűsítését.
Az utóbbi években kialakított ilyen mértékű teher sehol nem rakodik az ipari energiafogyasztókra, csak Magyarországon (hazai ipar talpra állását természetesen, ezen felül egyéb nemzetközi tényezők is sújtják).
Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) határozottan kiáll amellett, hogy a jelenlegi KÁT és keresztfinanszírozási rendszer felülvizsgálatra és módosításra szorul, annak érdekében, hogy az ipari szereplők számára kiszámíthatóbb és versenyképesebb energiaárak legyenek elérhetők – nemcsak európai, hanem hazai viszonyok között is, amelyhez az egyesület kész segítséget nyújtani.
