Ismét az iparnak kell finanszíroznia a megújuló termelést

A több mint egy éves megújuló energiatermelési támogatási szünet után (KÁT – METÁR), ismét az iparnak kell finanszíroznia a KÁT-os termelőket, miközben egy keresztfinanszírozási célra 168,4 Mrd forintot vont ki a kormány a rendszerből. A kivonás azért különösen fájó az ipari résztvevőinek, mert valójában ez a kivonás forrása az ipar által megfizetett magas energiaárak.

Részletek a Villamos energia felületen a Megújuló energiák, Termelés KÁT-METÁR fülön

IEF Q4 Szakmai Fórum 2022 11 24

A szakmai fórum előadásai:

A rendezvényen eltérő megítélésű vita alakult ki az Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) végrehajtása- a kereskedői gyakorlat- körül. A ipari fogyasztók kifogásolják az előfinanszírozás és az elszámolás technikai gyakorlat plusz terheit.

Továbbra is tisztázatlan a visszwat-os saját telepítésű PV erőművek létesítési kondíciói (tárolói és aFFR előírások), amelyről további egyeztetéseket kértünk az illetékesektől.

A előadások részletei a Tagjainknak fejezetben található

IEF Petíció A hazai energiapiaci szabályozás és ár veszélyezteti az ipar túlélési, fejlődési esélyeit

Jelen petíciónk szervesen kapcsolódik a 2021 09 24-én megküldött észrevételeinkhez (a hazai ipart fenyegető tényezőkről és a szükséges intézkedésekről), amelyben az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF), jelezte, hogy a kialakulóban lévő extrém energiaárak veszélyeztetik a hazai ipar fejlődését. Beadványunkban több intézkedést javasoltunk, amelyeket ma is fenntartunk, mivel a hazai iparnak versenyképes hazai energia árakra van szüksége.

Ennek szellemében, örömmel vettük a 49/2021 (X.1) ITM rendeletben szabályzott KÁT-METÁR pénzeszköz visszatérítési szándékot és annak megvalósítását 2022. január 1-től.

De megdöbbenéssel értesültünk a 5/2022. (IV. 29.) ITM rendeletből a visszatérítés 2022. április 1-i leállításáról. Az adott visszatérítés mintegy 10%-al csökkentette a 80-90 Ft/kWh-ra emelkedő jelenlegi villamos energia árakat, amelyek –úgy tűnik –tartósan fennmaradnak 2022-23-ban is.

Az ipari fogyasztók hosszú éveken keresztül több tíz milliárd forinttal (2020-ban 82,6 Mrd Ft) finanszírozták a megújulók energiatermelés hazai elterjesztését a KÁT mérlegkörben, így érthetetlen, hogy amikor a különösen magas energia árak miatt a KÁT mérlegkör egyenlege megfordult, miért nem kapják vissza ezt az egyenleg-különbözetet, ha ez az ár-visszatérítés csak kis mértékben is de csökkentené az iparvállalatok egyre romló helyzetét, a központi költségvetés megterhelése nélkül.

A hazai KÁT rendszer elszámolás-technikailag és tartalmilag is egyedinek számít a környező országok viszonylatában, amelyben a fentieken túl több –általunk vitatott/kritizált- ellentmondás is van, amely bonyolulttá, átláthatatlanná és drágává teszi értelmetlenül a rendszer működtetését, ilyenek:

  • Az eredeti KÁT rendeletekhez képest 2022-től lehetővé vált, hogy a KÁT mérlegkörből „ideiglenesen” kiléphessen a termelő (1 évre) a szabad piacra (a magas árak miatt), majd visszaléphessen minden szankció nélkül a KÁT mérlegkörbe (csiki-csuki játék). Az IEF korábban is tiltakozott ez a módosítás ellen, mivel meggyőződése, ha valaki elhagyja a KÁT mérlegkört, az legyen végleges.
  • Hasonlóan nyomatékosan elleneztük, hogy a KÁT termelők kompenzációt kapjanak a kiegyenlítő energiaköltségeikre az általuk okozott menetrend-termelési eltéréseik után. (Ez egyébként is ellentétes az érvényben lévő ide vonatkozó EU rendelettel –kiegyenlítési kötelezettség/felelőség). Ez a megoldás ugyan is nem kényszeríti a termelőt a szigorú menetrendezési pontosságra és ezzel növeli a szükséges kiegyenlítő energia mennyiséget, árat, az összes hazai villamos energia fogyasztót terhelve.
  • A 2022 03 01-től bevezetett kiegyenlítő energia menedzsment szinte követhetetlen, bonyolult és drága rendszerré tette a KÁT mérlegkört, anélkül hogy a probléma eredetét kezelte volna

Az EU tagállamai széles körben alkalmazzák az indirek CO2 kompenzációt, az energiaintenzitás függvényében. Nem értjük, miért nem él ezzel a lehetőséggel a hazai szabályozás. A döntés hatásának költségforrását a megnövekedett CO2 kvótaárak hazai bevétel növekedése biztosíthatná (mint más országokban).

Az ipar termelői környezete megérti a jelenlegi költségvetési nehézségeket és támogatja a kormány energiahordozó-árcsökkentési törekvéseit a nemzetközi piacon, az EU szankciók hatásának tompítását.

Ugyan akkor, összhangban az EU javaslatával/lehetőségeivel, kérjük a kormány döntéshozóit, hogy a működő hazai ipar védelmében, avatkozzon be és támogassa a fenti felvetéseinket (a Pénzeszköz visszatérítést és további költségtakarékos lépéseket) az energia árak csökkentése és iparunk versenyképessége érdekében.

A most megfigyelhető termelői hangulat és tendenciák az ipari szereplőket rákényszerítik a termékek árának extrém emelésére (ami tovább növeli az inflációt), vagy a termelés csökkentésére, illetve működésük ellehetetlenülésére (üzemek bezárására), ami nem lehet közös perspektívánk.

Az IEF kész a felvetett problémák egyeztetésére és kezelésére.

A fenti petíciót a mai napon megküldtük Palkovics miniszter úrnak és kollégáinak (ITM), valamint Horváth Péter János MEKH elnöknek

IEF szakmai fórum az energiaárak aktuális kérdéseiről


Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma egyesület (IEF) 2022. március 3-án zártkörű szakmai fórumot tartott tagjai részvételével.
A szakmai nap programja:

Néhány diavázlat a vitaindítő előadásokból

Commodity árak 2022 március 3-án
Éves termék árak a környező országokban
Éves és spot árak Németországban és hazánkban
KÁT termelés és forrás struktúra 2020 -2021-ben és 2022 januárban

A földgáz hektikus árváltozásai/emelkedése az utobbi időben és okozó tényezői

Ipari energia beszerzési stratégiák

PPA modellek

A előadások részletes diavázlatai a Tagjainknak felületen találhatók

———-

EU Földgáz Ellátásbiztonsági Koordinációs Ülés 2021 január 19-én

Az EU Bizottság 2022 január 19-én a tagállamok, az ENTSOG, a fontosabb európai gáz piaci szereplők (GAZPROM) és az érdekképviseletek bevonásával Gáz Koordinációs Csoport ülést tartott az Unió gázellátásának biztonsági kérdéséről Kadri Simson biztos részvételével.
Központi szervezetünk, az IFIEC Európa rendezvénnyel kapcsolatos összegzése szerint a tagállamok aggodalmukat fejezték ki a magas gáz-/energiaárak gazdaságra gyakorolt hatása miatt, de kisebb mértékben aggodnak az ellátás biztonsága miatt.
Általános az a megközelítés, hogy szorosan figyelemmel kell kísérni a helyzetet. Tulajdon képpen csak Franciaország kért további szabályozást az ellátás biztonságát illetően, míg pl. Hollandia és Németország egyértelműen kijelentette, hogy a piaci alapú intézkedések a legmegfelelőbb eszközök, és ezekhez kell ragaszkodni. 
Az ENTSOG és a tagországok felhívták a figyelmet arra, hogy az átviteli hálózat áramlási mintái részben szokatlanok, de ez segít annyi gázt tartani a tárolókban, hogy a tél folyamán egy esetleges hideg időszakot is át lehessen hidalni.

Részletesebb információ az ülésről a Tagjainknak felületen található.