Termelés prognózis

Az elemzés az ipari termelő vállalatok költségeinek várható növekedésével és időbeli megoszlásával foglalkozik a 2021-2025 közötti időszakban, tekintettel arra, hogy nekik kell fizetniük a hazai megújuló energiatermelés költségeit.

Az iparvállalatok életében meghatározó szerepet játszik az éves- és középtávú költségvetés tervezése.  Az energiahordozók un. végfelhasználói ára, változása és reális tervezése különösen fontos az energia intenzív iparágak esetén.

A villamos energia végfelhasználói árára az utóbbi időben a piaci ármozgásokon túl, meghatározó módon hatnak a hazai megújuló energiabázisú termelés költségei, amelyeket szinte kizárólag az iparnak kell kiegyenlíteni. Ez a felhasznált villamos energiát terhelő u.n. Pénzeszközön keresztül (Ft/kWh-ban), a KÁT és METÁR finanszírozási rendszer felárán, prémiumán keresztül van realizálva ma hazánkban. A terhek, az előállított villamos energia mennyiségéhez mérten, a KÁT finanszírozásnál különösen jelentősek (de ezzel a problémakörrel a jelenlegi elemzésben nem foglalkozunk).

A jelenlegi hazai gyakorlatban, sem az ITM sem a MEKH nem publikál közép- és hosszútávú elemzéseket az ezen a soron jelentkező költségekről és finanszírozási terhekről, annak ellenére, hogy ugyan ennek az időszaknak meg van a tervezett energia mix-e (primer energiaforrás szerinti megoszlással), és a MAVIR is csak egy éves prognózist ad a Pénzeszközre (jó-rossz korrelációval).

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy csak a második METÁR tender és a kiegyenlítő energia KÁT elszámolása körüli bizonytalanságok jelentős csökkenése teszi lehetővé egy megbízható prognósztizációs modell felépítését.

Az IEF a MEKH-től és a MAVIR-tól kapott kapacitás előrejelzési adatok segítségével egy Kereskedelmi Szabályzási Albizottsági munka kapcsán kidolgozott egy középtávú termelési és költség modellt a hazai megújuló energiatermelés 2021-2025 közötti időszakára.

A modell alapvető sajátosságai (különbségei a MAVIR éves modellhez képest):

  • A modell a megújuló termelés volumenének prognosztizációjánál a beépített kapacitásokra, felfutásukra és az egyes primer energiaforrások termelési sajátosságaira épül (különösen napnál)
  • A prognosztizáció kiterjed a 2020-2025 évekre havi bontásban (kapacitások, volumenek, költségek és pénzeszköz elemek -KÁT és METÁR)
  • A modell viszonylag egyszerű, kb. egy negyed adatot használ, mint a MAVIR modell
  • A modellben összevont/átlagolt fontosabb paraméterek:
  • A beépített kapacitásokra épülő termelési volumen meghatározás (tekintettel a növekvő naperőművek volumenére)
  • A volumen meghatározásnál az éghajlati sajátosságok éven belüli megoszlása a domináns
  • KÁT termelés HUPX értékesítésének ára DAM prognosztizációs átlagárra épül
  • METÁR prémium ár prognosztizációs átlagárra épül csökkenő mértékben
  • A KÁT kiegyenlítő energia nettó költsége, átlagáron folyamatosan csökkenő mértékben van figyelembe véve a kivezetés függvényében a mérlegkör költségeiből
  • Egyéb költségek (ID piac kezelése, pénzügyi műveletek szaldója, MAVIR költség, tőzsdei műveletek költsége, stb) és a KÁT termelői ár (költségek) statisztikai adatok alapján van figyelembe véve (viszonylag stabil)

A felállított modell eredményei alapján már ma is levonható néhány fontos következtetés a megújulók elterjedésével kapcsolatban:

A beépített kapacitások felfutása –a jelenleg ismert adatok alapján– becsvágyóan jó. Úgy tűnik, formálisan nem fog gondot okozni a 7-8 000 MW megújuló kapacitás kiépítése 2030-ra, de az ezzel a kapacitással megtermelt villamos áram volumene a beépített kapacitásoknak csak a töredéke, a potenciál mintegy 20 %-át tudja csak hasznosan kitermelni. A napos órákban az órás termelés akár 100% -os, de éjszaka és a téli hónapokban akár csak 9 % lehet (a nap kapacitások kiesése miatt).

Jól látható, hogy a KÁT kapacitások kiépülése (elsősorban nap) 2024 elejéig töretlen, ekkortól azonban a kapacitás kiépülés dinamikáját a METÁR projektek veszik át (de ezek is elsősorban PV jellegűek). A jelenleg beépített KÁT PV kapacitás 1330 MW (november), mely volumen 2025 év végére 2860 MW-ra nő (2770 MW -2024 elején), miközben a jelenlegi METÁR PV kapacitás 60 MW, amely 2025 végére 2150 MW-ra fog növekedni (tervek szerint).

Az egyre dominánsabb PV termelés, az éghajlati viszonyok hatására (napos órák száma) egyre nyomasztóbb havi termelési különbségeket (nyári-téli hónapok) fog okozni az évek előre haladtával és gondot fog okozni -elsősorban a MAVIR szintjén- az ezen az ábrán nem látható napi (24 órás) kilengés is.

A beruházási szempontból különösen kedvező KÁT finanszírozási forma 2025-re komoly terheket fog róni az ipari, különösen az energia intenzív iparágakra 3-5 Ft/kWh, miközben a METÁR termelés fajlagos költség vonzata nem haladja meg az 1 Ft/kWh-t. Az összevont Pénzeszköz a 6 Ft/kWh-t és a fogyasztókat terhelő egyéb energia adó jellegű költségek  (pl. hőtámogatás) miatt a plusz terhek bizonyos hónapokban meg fogják haladni a 7 Ft/kWh-t 2025-ben.