Termelés KÁT – METÁR; KÁT kiegyenlítő energia, KÁT mérlegkör bevétel-kiadás szaldó; Pénzeszköz

Frissítve: 2022 08 08

Termelés KÁT – METÁR

Az alábbi ábra az elmult 3 év KÁT és a METÁR havi termelési adatait és a fizetésre kötelezettek (elsősorban ipar) havi fogyasztási adatainak változását mutatja be ugyan azokban a hónapokban.


Az ábra jól szemlélteti, hogy a KÁT havi termelés téli hónapokra jelentősen visszaesik (50%) a nyári hónapokhoz képest (kezd dominálni a naperőmű parkok hatása). A termelt mennyiség az egyre növekvő beépített kapacitások hatására egyre nő, ugyan év/év viszonylatban az utolsó három hónapban ez az emelkedés megtorpant, sőt domináns visszaesés látható (több mint 20%). A visszaesés feltételezhető magyarázata, hogy a magas piaci árak miatt megkezdődött a KÁT mérlegkör “ideiglenes”, vagy végleges elhagyása. A METÁR termelési adatok továbbra is alapvetően a biomassza termelést tükrözik, a visszaeseés még látványosabb.

KÁT kiegyenlítő energia

Kapcsolódva a KÁT termelési adatokhoz, a Pénzeszközt korábban jelentősen befolyásoló kiegyenlítő energia (KE) költségek (pl. 2020. januárban 1,71 milliárd Ft), a 2020. áprilisi jogszabály módosítás hatására látványosan csökkentek és a költségviselőkre rótt havi terhek (szaldó) 200-300 millió körül alakult 2020-ban, illetve 2021 januárjában. Ez a KÁT termelők pontosabb menetrendezésének eredménye és elsősorban a termelők felé jelentkező költség átterhelés (szabályzási pótdíj) hatása. Igaz ez a túlzóan megengedő és 6 év alatt lecsengő szabályzási pótdíj-csökkentési mechanizmus a legtöbb KÁT termelőnek nem jelent(ett) plusz költséget, mivel a tolerancia sávján belül tudott maradni.

A KÁT termelők, kihasználva az elszámolási rendszer anomáliáját (termelésalapú elszámolás a menetrendalapú helyett), a saját kiegyenlítő energia költségük optimalizálására törekednek és így az alacsonyabb leszabályozási árak miatt, általában „alul menetrendeznek”.

Ez a kilengés továbbra is jelentős fluktuációt jelent.

A 2020 április 1-i szabályzási módosítás, azaz a jelenlegi szabályok szerint a kompenzáció mértéke limitált a primer energiaforrások szerint (nap-szél 3 Ft/kWh és 0,5 Ft/kWh minden más 2020-ban, és indexálva csökken). A kompenzálás tényleges abszolút értéke a termelőnél a termelési volumentől és az igénybe vett KE –menetrend pontosságtól függ.

.
A 2021 év utolsó három hónapjában a KÁT termelők által fizetett KE költség/pótdíj jelentős volt (530-283-230 MFt), addig az ipar által fizetett KE költség csökkent (138-11 – 86 MFt), de 2022 januárjában ezek az értékek újra megemelkedtek (termelői 234,6 MFt, az iparé 469,3 MFt), sőt márciusban és áprilisban ismét kiugróan magasak voltak.

Megjegyzendő, hogy a jelenleg alkalmazott hazai szabályzás, azaz a kommunikált teljes kiegyenlítése a piaci szereplők ( termelők) által okozott kiegyenlítetlenségnek (KE -bruttó -zöld görbe) egy „illúzió”, mivel a közben alkalmazott termelői kompenzáció 2026-ig a teljesség fogalmát érthetetlenné teszi, hiszen a termelőnek csak a nettó költséget, szaldót kell megfizetnie (sárga görbe).

Megítélésünk szerint, ez a hazai szabályzás nem felel meg az EU CEP 2019/943 rendelet 5. cikk előírásának, azaz “Minden piaci szereplőnek felelőséget kell viselnie az általa a rendszerben okozott kiegyenlítetlenségekért” (kiegyenlítő szabályzási felelőség, amellyel kapcsolatban nincs – a hazaihoz hasonló- derogációs lehetőség). A kompenzációs technika, legyen az direkt vagy burkolt valószinűsíthetően nem áll meg az EU jogszabály szerint.
(Így ez a kompenzációs tétel csökkentheti a Pénzeszköz értékét, azaz a ipari fogyasztók terheit és lényegesen egyszerűbbé tehetné a KE elszámolás jelenlegi módszerét).

Természetesen, abban az esetben ha a magas energia árak miatt kialakult negatív pénzeszközt nem fizetik vissza az ipari vállaltoknak, abban az esetben a fenti érdeklődésünk a kiegyenlítő energia kompenzáció irányában oka fogyottá válik.

Az alábbi ábra jól tükrözi, hogy az igénybe vett fel- és le-szabályzási mennyiségek érdemben nem változtak a korábbi évek azonos hónapjaihoz képest (KÁT menetrendezési pontosság) és voltak hasonló, illetve nagyobb havi értékek is. A fel-szabályzási árak az utóbbi három hónapban emelkedtek drasztikusabban és a leszabályzási ár is „átment” pozitívba, egyre nagyobb értékkel.  

A így keletkező extrém költségek elsősorban a KÁT termelőket és menetrendcsoportokat, valamint mérlegkör felelősöket/kereskedőket érintik, de ezen keresztül a végfogyasztókat is.

A Pénzeszközre szintén jelentős hatással van a HUPX következő napi árak (DAM) bevételi oldalról, de ezek az árak a KÁT mérlegkör oldaláról kevésbé befolyásolhatóak, csak a mennyiségi likviditás van hatással a piacra (DAM árak a Villamos energia árak rovatban tekinthetők meg).
A világpiaci/régiós villamos energia árak az utóbbi fél évben folyamatosan emelkednek, aminek hatása begyürüzött a haza piacra is (nyersolaj, földgáz ár CO2 kvóta ár). Ez az áremelkedés jelentősen növelte a KÁT mérlegkör bevételi oldalát.

KÁT mérlegkör bevétel-kiadás szaldó

A Pénzeszköz értéke a KÁT mérlegkör össz költség-bevétel szaldója alapján, míg a METÁR esetén a termelőknek fizetett prémium és egyéb kisebb járulékos költségek alapján képződik, azonos fizetésre kötelezetti fogyasztás mellett.

Az összevont (KÁT és METÁR) Pénzeszköz számlálóját, alapvetően a bevételek és kiadások szaldója képezi. Ezen belül a domináns tételek jelenleg:

  • KÁT termelői költségek
    • KÁT kiegyenlítő energia bruttó költségek
    • METÁR allokált nettó költségek
    • HUPX értékesítési bevétel
    • Kiegyenlítő energia bonusz/kompenzáció

amelyek az alábbi ábrán láthatók

Az ábra költség-bevétel eredője (piros görbe) már jól szemlélteti a szezonális különbségeket a téli és nyári hónapok között és az utóbbi hónapokban meg növekedett energia árszintet és kiegyenlítő energia költségeket és a megnövekedett bevételi oldalt.

A szaldó értéke már tizenegyedik hónapban negatív, azaz a ipari fogyasztók oldalán többlet keletlezik a KÁT pénzezközben. A MAVIR egy u.n. “Egyenlegigazítási” számlán tartja nyilván/tartja vissza ezt az összeget (mind a KÁT, mind a METÁR elszámolásnál).

Közben („hirtelen ” -október 1) megjelent   a 49/2021 (IX.1.) ITM rendelet,  amely már rendelkezett -igaz csak 2022. január 01 hatállyal (2022 02 01 kifizetéssel) – az így a MAVIR-nál keletkezett/felhalmozódó összeg visszafizetéséről a végfogyasztóknak a mérlegkörökön keresztül.

Ezt a visszafizetést irta felül egy újabb rendelet 2022 április 29-ével, amely visszamenő hatályal már az áprilisi negatív pénzeszköz visszafizetését is letiltotta, és az óta a felhalmozodó negatív pénzeszköz, amely mára elérte a 37,7 Milliárd forintot, a MAVIR valamilyen számláján gyűlik (vagy már “elpárolgot”).

Pénzeszköz

Az ipari fogyasztók számára legfontosabb, eredő költség paraméter a megújulókkal kapcsolatban, az összevont KÁT és METÁR Pénzeszköz. Ez az a számított fajlagos érték, ami alapján, minden végfelhasználóként elfogyasztott kWh alapján, a MAVIR kiterheli a Pénzeszköz értékét a fogyasztókra havonta.
Ez az a villamos energiafelhasználást terhelő fajlagos költség (pozitív érték esetén) -Ft/kWh „adó”, amivel az ipar hozzájárul a hazai megújuló termelés felfuttatásához (ellentétben a néha tévesen kommunikált információval, miszerint az állam fedezi a hazai megújuló termelés plusz költségét).

Ezt az értéket, a MAVIR a fizetésre kötelezettek össz fogyasztása és a KÁT mérlegkör nettó költsége és METÁR költségei összegének hányadosaként állapítja meg és publikálja, mint havi allokációs adatot.
A fenti fejezetekben megtalálhatók a számláló és nevező részletes havi adatai.

Az alábbi ábra jól szemlélteti a COVID-19 és az egyre dominánsabb naperőmű parkok időjárásfüggő hatását és a METÁR elem érdemi megjelenését.

A Pénzeszköz értéke a KÁT mérlegkör össz költség-bevétel szaldója alapján, mig a METÁR esetén a termelőknek fizetett prémium és egyéb kisebb járulékos költségek alapján képződik azonos fizetésre kötelezetti fogyasztás mellett.

Mint ahogyan azt fentebb jeleztük, a 2021 évi Pénzeszköz június-júliusi -augusztusi havi értékének jelentős visszaesése a megnövekedett ipari energiafogyasztás, a KÁT termelés magas piaci áron történő értékesítésének és az iparra terhelt egyéb kiegyenlítő energia költségek konszolidálodásának eredőjeként alakult ki, elmaradva a nyári hónapokban várt jelentős emelkedéstől. Az egyenleg negatívba fordult augusztusban, azaz az iparnak nem kellett befizetnie, és megkezdődött egy pénz felhalmozási periodus a MAVIR-nál -egyenlegigazítás néven.

A közben megjelent (október 1)  a 49/2021 (IX.1.) ITM rendelet,  amely már rendelkezett – 2022. január 01 hatállyal (2022 02 01 kifizetéssel) – az így a MAVIR-nál keletkezett/felhalmozódó összeg visszafizetéséről a végfogyasztóknak a mérlegkör felelősökön keresztül.

A januári fogyasztási tény adatok és az allokációs táblázatok (KÁT és METÁR) adatai alapján az összevont 2021 és 2022 januári pénzeszköz “negatív” értéke 42,50 Mrd Ft és 2,20 Mrd Ft, azaz összesen 44,70 Mrd Ft lett a felhalmozott megtakarítás. Ami után 19,0499 Ft/kWh visszatérítést kapott minden ipari fogyasztó a januári fogyasztása alapján, már a januári villamos energia számlájában összevezetéssel az általa az energiáért fizetendőkkel.
A februári visszatérítésa növekvő termelés és az enyhén csökkenő értékesítési HUPX ár eredőjeként 3,32 Ft/kWh volt.
A márciusi visszatérítés 19 Mrd Ft, ami már egy 8,137 Ft/kWh értéknek felelt meg, miután a KÁT mérlegkör HUPX-es értékesítési átlagára meghaladta a 97 Ft/kWh-t.

A választások után, azonban egy nem várt fordulat következett be az ipari vállalatoknak visszatérített KÁT-METÁR mérlegköri egyenleg területén, mert 2022 április 29-i MKözlönnyben megjelent az 5/2022 (IV.29) ITM rendelet, amely május 1-i hatályal, de ,már az áprilisi visszatérítést is letiltotta (amely egyébként 3,58 Ft/kWh-al csokkentette volna a beszerzési árunkat áprilisban). Ez a döntés azért is sajnálatos, mivel az ipar termelési helyzetét némileg javító visszatérítés, a magas villamosenergia árak fennmaradása esetén rontja a hazai ipar nemzetközi versenypozicióját.

Ha ez a döntés fennmarad, akkor hatására a Pénzeszköz értéke 35-40 Ft/kWh árhatárig nulla marad, így az ipari fogyasztók érdemben “elvesztik” érdekeltségüket a KÁT mérlegkör költség hatékony működtetése tekintetében, így a kiegyenlítő energia alakulásában is.

Ez a vissza nem térített összeg (utobbi 3 hónap) mára elérte a 37,7 Milliárd forintot, és valahol a MAVIR valamilyen számláján gyűlik azóta is.

Az új rendelet és a továbbra is extrém magas energia árak miatt, egyesületünk egy Petíciót nyujtott be az ITM és MEKH vezetőinek a rendelet visszavonására.