A villamos energia árak alakulása a befolyásoló tényezők hatására

2021 06 18
Márton Zoltán,  Mol Nyrt

A harmadik brit CO2 aukciót is erős eladói nyomás előzte meg. A kéthetente megrendezendő eseményen az átlagos napi európai (szerdánként lengyel) 3 millió egység mellett ilyenkor további 6 millió egység kerül be a rendszerbe, ami hirtelen erős kínálatot eredményez a piacon. Bár az utóbbi hónapban sorban publikálták az erősödő gazdasági mutatókat a világban, ez már csökkentett hatással van az EUA árakra, mert a rendszeres brit aukció egyelőre az 50-54 eurós sávban tartja az európai széndioxid kvóta árát. A tegnapi aukció után került egymáshoz legközelebb a két piac jegyzése, ami ha így marad talán egy kis stabilitást adhat a kereskedésben megszüntetve rövidtávon a villamos energia árának hektikusságát.

2021.06.03

Az elmúlt két hónapban a széndioxid árak folyamatosan meneteltek felfelé és szinte naponta dőltek meg korábbi historikus csúcsok. A villamosenergia árak a korábbinál is érzékenyebbek reagáltak, a korreláció is erősödött, szinte azt lehet mondani, hogy abszolút értékben is megegyeztek az árváltozások. A menetelésnek megálljt a május 18-én lezajlott első UK aukció parancsolt és egymást követő két nap is 6-6%-ot esett az árfolyam. Az aukció 51 EUR/mt áron zárt a gyengébb kereslet hatására, de az árzuhanást erősítette a többi árupiaci termék és a tőzsdeindexek értékének csökkenése is. A június 2-án lezajlott második UK ETS aukció már eltérő pénz és árupiaci körülmények között zajlott, így bár a kínálat továbbra is erős volt az árcsökkenést mérsékelte és támaszt nyújtott neki.

2021.02.01

A Győr-Gabcikovo / Győr-Velki Dur valamint a Sajóivánka-Rimavska Sobota 400 kV-os új távvezetékek várható üzembe helyezése 2021. április 5. Ez közelebb terelheti egymáshoz a szlovák és a magyar spot árakat, így valósítva meg a tényleges market couplingot.

2021.02.03

Az éves termékek területén az eddig meghatározó német árindexek historikusan a legközelebb kerültek a magyar jegyzési árakhoz, így a két ország közötti spread elérte a soha nem látott 4 EUR/MWh-át. Ugyanez a tendencia a spo termékek területén is megmutatkozott az utóbbi hetekben, nagyon sokszor a magyar spot árak olcsóbbak voltak mint a német társaik.

2021.02.04

A magyar termékek közötti árkülönbségekről elmondható, hogy míg az éves termékek között a kb 1EUR/MWh a meghatározó különbség (bár volt nap, amikor megegyezett a két ár), a havi termékek a szokásos szezonalitást mutatják.

2021.02.05

A február elején tartott, 38 EUR/t eredménnyel zárult aukció hatására a CO2 kvóták származtatott jegyzései is elérték a historikusan magas 38 EUR/t árat február első napjaiban, valamint azt pár centtel meg is haladták. Ezt elsősorban a spekuláns hedge fundokban tulajdonítják a piaci szereplők.

november 27 és december 8 között:

2020-12-08

Ezen a héten a piaci szereplőknek az Európai Tanács december 10-11-én tervezett ülésére kell összpontosítaniuk, ahol várhatóan döntés születik az EU 2030-as kibocsátáscsökkentési céljáról. Ha a várható 55% -os célt már többnyire beárazták, akkor a halasztott döntés csalódást okozhat és nyomást gyakorolhat a piacra

2020-12-02

A zuhanó gázárak és az olcsóbb CO2 kvóta nyomást gyakoroltak a határidős villamosenergia piaci termékekre, így azok áraiban is csökkenés volt tapasztalható

2020-11-27

A december eleji növekvő kereslet előrejelzések támaszt nyújtottak a rövid távú termékeknek, miközben a határidős termékek árai is tovább emelkedtek a magasabb kibocsátási árak miatt.

FORWARD termékek

A hosszabb távú termékek, így különösen a következő évi áram árára legnagyobb befolyással a CO2 kvóta ára és a EU politikai törekvéseinek hatása a jellemző. Az EU dekarbonizációs céljai és az azzal kapcsolatos fokozatos kvótakivonások folyamatosan nyomás alatt tartják a CO2 árat, így az áram árát is. A tavasszal a kibontakozó járvány nagy hatással volt a világpiaci árakra, a pénzpiaci világ, a tőzsdék visszaesése az árampiacon is megmutatkozott. Ezt leszámítva azonban az megelőző  évhez képest egy viszonylag szűk tartományban ingadozott.

Magyar-német spread

A meghatározó német és magyar ár közötti különbség figyelemmel kísérése mindig is fontos volt a döntéshozatalban, mivel a likvid német piacon akkor is vannak ügyletek és kereskedelem, amikor a magyar piacon éppen nem találnak egymásra az eladói vagy vevői igények. A különbség (spread) historikusan 10 EUR/MWh fölötti volt az elmúlt években, azonban jelenleg ez egyre inkább szűkül, ami a várhatóan belépő új határkapacitásoknak és a az egyre bővülő magyar naperőművi termelésnek köszönhető.

SPOT piac

Az órás termékek ára jellemzően a CZ-SK-HU-RO piacösszekapcsolás révén vannak befolyásolva. Az elmúlt évekkel szemben, a spot árak alakulása most már jelentősebb mértékben számít az időjárás és a határkapacitások átjárhatóságától, Természetesen az egyes országok kereslet-kínálata is befolyásolja az árakat, így érdemes nyomon követni a legnagyobb erőművek karbantartását is (www.insideinformation.hu )

EUR/HUF

Azon felhasználók esetében, akik Ft-ban szerződnek, szintén fontos folyamattal kísérni az EUR HUF árfolyamot, mivel az alaptermékek minden esetben EUR-ban kerülnek meghatározásra mind a tőzsdéken, mind pedig a kereskedői árazások alkalmával.

EUR/HUF

Megjelentek az májusi megújuló termelési, költség és pénzeszköz adatok

A megújuló termelés érdemben 7,4%-al nőt, 391 GWh májusban (igaz 31 napos hónap), így a termelői költségek is nőtek 13,6 Mrd Ft, a HUPX-en a KÁT mérlegkör értékesítési bevétele enyhén csökkent 7,7 Mrd Ft-ra a csökkenő DAM árszint miatt.

A KÁT kiegyenlítő energia bruttó költség értéke jelentősen, tovább csökkent 599 MFt-re, ez elsősorban a KÁT termelők terheit csökkentette, ugyan akkor a fogyasztók, azaz a mi költségeink (nettó) csak kis mértékben csökkentek 545,7 Mrd Ft-ra. Összességében a fizetendő májusi KÁT Pénzeszköz értéke növekedett 2,96 Ft/kWh-ra az allokációs adatok alapján.

A METÁR termelés érdemben nem változott májusban, a Pénzeszköz hányad csak kis mértékben emelkedett (0, 26 Ft/kWh).

Az eredő Pénzeszköz (KÁT-METÁR) a fenti események hatására növekedett májusban, 3,23 Ft/kWh értékre a MAVIR hó elejei allokációs adatai alapján. Részletesebb adatok májusról csak június végén várhatók.

Az allokációs adatok alapján összeállított májusi részletes grafikonok a honlapunk villamos energia felületén találhatók.

Furcsa villamos energia hálozati üzemzavar 2021 01 08-án

2021.január 8. Gondolatok egy hálózati esemény margójára

Egy horvátországi védelmi működés okozta azt az eseménysorozatot, amely következtében a 2021. január 8-án, a kora délutáni órákban kontinentális európai egységes villamos energia hálózat rövid időre szétkapcsolódótt: észak-nyugati és dél-keleti hálózatrészekre. Az észak-nyugati részen teljesítményhiány, míg a dél-keleti részen teljesítménytöbblet alakult ki. A teljesítményhiány következtében a frekvencia annyira lecsökkent, hogy azt először a megszakítható fogyasztók leválasztásával (francia és olasz hálózati frekvenciacsökkenésre lekapcsolható szolgáltatásra szerződött fogyasztókról van szó), majd addicionális termelés bevonásával sikerült stabilizálniuk a rendszerirányítóknak.

Ugyan a szétvált hálózatrészek párhuzamos kapcsolása- így az üzemzavar elhárítása – egy órán belül megtörtént, és a hivatalos kommunikáció szerint nem került veszélybe Európa villamos energia ellátása, mégis néhány egyre aktuálisabbá váló kérdésre rávilágított:

Egyrészt a német ipari energiafogyasztói szervezet, a VIK felhívta a figyelmet a hálózatstabilitás és ellátásbiztonság kérdésére, mely szerint nem lehet csak  nemzetközi kisegítésben reménykedni, ha nincsen megfelelő mértékű villamos energia termelés Németországban;

  • Másrészt ez az eset is bebizonyíotta, hogy a fogyasztók hálózatstabilitásban betöltött szerepe folyamatosan növekszik: szerződött 1,7 GW teljesítményű fogyasztás automatikus lekapcsolása nagyban segített a hálózati frekvencia helyreállításában. Van létjogosultsága a Demand Side Response-nak.

Az eredeti cikkek az alábbi linkeken olvashatók:

https://www.cleanenergywire.org/news/european-power-grid-disturbance-has-german-energy-industry-worried#:~:text=A%20disturbance%20in%20the%20synchronised,and%20security%20of%20supply.%E2%80%9D%20Germany

Megújuló energiák termelési és költség prognózisa –IEF modell

Az elemzés az ipari termelő vállalatok költségeinek várható növekedésével és időbeli megoszlásával foglalkozik a 2021-2025 közötti időszakban, tekintettel arra, hogy nekik kell fizetniük a hazai megújuló energiatermelés költségeit.

Az iparvállalatok életében meghatározó szerepet játszik az éves- és középtávú költségvetés tervezése.  Az energiahordozók un. végfelhasználói ára, változása és reális tervezése különösen fontos az energia intenzív iparágak esetén.

A villamos energia végfelhasználói árára az utóbbi időben a piaci ármozgásokon túl, meghatározó módon hatnak a hazai megújuló energiabázisú termelés költségei, amelyeket szinte kizárólag az iparnak kell kiegyenlíteni. Ez a felhasznált villamos energiát terhelő u.n. Pénzeszközön keresztül (Ft/kWh-ban), a KÁT és METÁR finanszírozási rendszer felárán, prémiumán keresztül van realizálva ma hazánkban. A terhek, az előállított villamos energia mennyiségéhez mérten, a KÁT finanszírozásnál különösen jelentősek (de ezzel a problémakörrel a jelenlegi elemzésben nem foglalkozunk).

A jelenlegi hazai gyakorlatban, sem az ITM sem a MEKH nem publikál közép- és hosszútávú elemzéseket az ezen a soron jelentkező költségekről és finanszírozási terhekről, annak ellenére, hogy ugyan ennek az időszaknak meg van a tervezett energia mix-e (primer energiaforrás szerinti megoszlással), és a MAVIR is csak egy éves prognózist ad a Pénzeszközre (jó-rossz korrelációval).

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy csak a második METÁR tender és a kiegyenlítő energia KÁT elszámolása körüli bizonytalanságok jelentős csökkenése teszi lehetővé egy megbízható prognósztizációs modell felépítését.

Az IEF a MEKH-től és a MAVIR-tól kapott kapacitás előrejelzési adatok segítségével egy Kereskedelmi Szabályzási Albizottsági munka kapcsán kidolgozott egy középtávú termelési és költség modellt a hazai megújuló energiatermelés 2021-2025 közötti időszakára.

A modell alapvető sajátosságai (különbségei a MAVIR éves modellhez képest):

  • A modell a megújuló termelés volumenének prognosztizációjánál a beépített kapacitásokra, felfutásukra és az egyes primer energiaforrások termelési sajátosságaira épül (különösen napnál)
  • A prognosztizáció kiterjed a 2020-2025 évekre havi bontásban (kapacitások, volumenek, költségek és pénzeszköz elemek -KÁT és METÁR)
  • A modell viszonylag egyszerű, kb. egy negyed adatot használ mint a MAVIR modell
  • A modellben összevont/átlagolt fontosabb paraméterek:

– A beépített kapacitásokra épülő termelési volumen meghatározás (tekintettel a növekvő   naperőművek volumenére)

   –  A volumen meghatározásnál az éghajlati sajátosságok éven belüli megoszlása a domináns

   –  KÁT termelés HUPX értékesítésének ára DAM prognosztizációs átlagárra épül

   –  METÁR prémium ár prognosztizációs átlagárra épül csökkenő mértékben

   – A KÁT kiegyenlítő energia nettó költsége, átlagáron folyamatosan csökkenő mértékben van figyelembe véve a kivezetés függvényében a mérlegkör költségeiből

   – Egyéb költségek (ID piac kezelése, pénzügyi műveletek szaldója, MAVIR költség, tőzsdei műveletek költsége, stb) és a KÁT termelői ár (költségek) statisztikai adatok alapján van figyelembe véve (viszonylag stabil)

A felállított modell eredményei alapján már ma is levonható néhány fontos következtetés a megújulók elterjedésével kapcsolatban:

A beépített kapacitások felfutása –a jelenleg ismert adatok alapján– becsvágyóan jó. Úgy tűnik, formálisan nem fog gondot okozni a 7-8 000 MW megújuló kapacitás kiépítése 2030-ra, de az ezzel a kapacitással megtermelt villamos áram volumene a beépített kapacitásoknak csak a töredéke, a potenciál mintegy 20 %-át tudja csak hasznosan kitermelni. A napos órákban az órás termelés akár 100% -os, de éjszaka és a téli hónapokban akár csak 9 % lehet (a nap kapacitások kiesése miatt).

Jól látható, hogy a KÁT kapacitások kiépülése (elsősorban nap) 2024 elejéig töretlen, ekkortól azonban a kapacitás kiépülés dinamikáját a METÁR projektek veszik át (de ezek is elsősorban PV jellegűek). A jelenleg beépített KÁT PV kapacitás 1330 MW (november), mely volumen 2025 év végére 2860 MW-ra nő (2770 MW -2024 elején), miközben a jelenlegi METÁR PV kapacitás 60 MW, amely 2025 végére 2150 MW-ra fog növekedni (tervek szerint).

Az egyre dominánsabb PV termelés, az éghajlati viszonyok hatására (napos órák száma) egyre nyomasztóbb havi termelési különbségeket (nyári-téli hónapok) fog okozni az évek előre haladtával és gondot fog okozni -elsősorban a MAVIR szintjén- az ezen az ábrán nem látható napi (24 órás) kilengés is.

Ha az így megtermelt energiát a két finanszírozási forma szerint hasonlítjuk össze, akkor

az ábráról jól látható a finanszírozási különbség a két projekt típus között (KÁT-METÁR).

Ezt a különbözetet mutatja a két finanszírozási módszer nyereség tartalma is, amely a következő ábrán látható az elmúlt két év adatai alapján.

A beruházási szempontból különösen kedvező KÁT finanszírozási forma 2025-re komoly terheket fog róni az ipari, különösen az energia intenzív iparágakra 3-5 Ft/kWh, miközben a METÁR termelés fajlagos költség vonzata nem haladja meg az 1 Ft/kWh-t. Az összevont Pénzeszköz a 6 Ft/kWh-t és a fogyasztókat terhelő egyéb energia adó jellegű költségek  (pl. hőtámogatás) miatt a plusz terhek bizonyos hónapokban meg fogják haladni a 7 Ft/kWh-t 2025-ben.

Ezen adatok alapján, a támogatási rendszer költségeinek (különösen a KÁT támogatás) további növelése, mint a most készülő KÁT elszámolási rendszer továbbfejlesztése, minden képen elkerülendő.

A 3.0 Ft/kWh feletti pénzeszköz érték, amit ha az energia intenzív iparnak kell finanszíroznia, súlyos károkat fog okozni a hazai iparfejlesztésnek/működtetésnek és el fogja riasztani a külföldi ipari befektetőket, akiknek jelentős a villamos energia fogyasztása.

Habár a havi költségek változásainak ciklikusságából következőleg, bizonyos ipari termelő vállalatoknak el lehet, kell gondolkoznia a termelési ciklusainak áttervezéséről, ha erre van lehetőségük (pl. raktározással), mivel a 3-4 Ft/kWh költség különbség a téli és nyári hónapok között (csak a megújuló termelés miatt) esetleg vonzó lehet egy fogyasztói termelésszabályozásra (DSR).

Az IEF által kifejlesztett modell pontosságát, megbízhatóságát tovább lehetne javítani, ha pontosabb adatokat kaphatnánk az új projektek üzembe helyezésének idejéről és a ténylegesen beépített kapacitásáról és az új projektek tervezett termelésbe állásának adatairól.

Összességében úgy ítéljük meg, hogy az itt ismertetett modell kellő alapot biztosít a várható termelési és pénzügyi költségek tervezhetőségéhez és felhasználásához vállalatainknál a megújuló energiákkal kapcsolatban.

Az élet gyorsan hozta a modell alkalmazásának igényét egy most készülő jogszabály módosítás vitájához.

A MAVIR előterjesztésében –mi heves tiltakozásunk ellenére- már a KSZB-is átment az a KÁT mérlegkör és a kiegyenlítési energia elszámolásának fejlesztésére szánt elképzelés, amely a 2020 áprilisától bevezetett szabályzási pótdíj kompenzációt beépítené fixen, alanyi jogon, a tényleges költségtől függetlenül, a KÁT átvételi árba.

Az elmúlt év tapasztalatai alapján a KÁT kiegyenlítő energia költsége örvendetesen csökken, illetve egy adott szint körül stagnál a javuló menetrendezési pontosság következtében.

Sajnálatos módon, a „továbbfejlesztési javaslat” kreatív módon a változtatás plusz költségviselőinek ismét az ipart tekinti, igaz erre az előterjesztésekben nem térnek ki az javaslattevők.

A kifejlesztett modell segítségével az IEF kimutatta a várható költség átrendeződés hatását a KÁT termelőknél és az ipari fogyasztóknál 2022 viszonylatában, ha ez a változtatás életbe lép.

A beépített és jelenleg is folyó KÁT (elsődlegesen nap erőművek) fejlesztések hatására a 2022 évi KÁT termelés alakulása:

A tervezett átterhelés miatti költség változás:

A táblázatból jól látható, hogy a tervezett változtatással a KÁT termelőknél az eddigi bevételeiken túl, mintegy 8,79 Mrd Ft többletbevétel keletkezik éves szinten (2022-ben). A jelenlegi KÁT menetrendezési pontosságot figyelembe véve (és idexálva 2022-re) a kiegyenlítő energia költségeik mintegy 4,08 Mrd forintot tesznek ki 2022-ben (amely a várható tervezési pontosság javulásával csökkenni fog).

A fenti adatokkal, a nettó költségnövekedés 2022-ben 4,71 Milliárd Ft (KÁT költség 6,0 %-a) azaz ennyi a tiszta nyeresége a KÁT termelői szektornak a javasolt változtatással és természetesen ennyi a plusz költsége a fizetésre kötelezetteknek, elsősorban az energia intenzív iparágaknak.

ENERGETIKA szaklap cikke az ipar villamosenergia-költségeiről 2020 Q3

Az ENERGETIKA szaklap 2020 3. számában megjelent egy átfogó cikk “Az ipar villamosenergia-költségei 2020-ban”, amely részletesen elemzi a piaci viszonyokat, árakat és a hazai megújuló energiatermelés anomáliáit és az iparra háruló következményeit

Részletesebben