KÁT METÁR havi termelési nyereségfaktor

Az alábbiakban a két finanszírozási forma (KÁT és METÁR) termelői ár és nyereség mutatóit hasonlítjuk össze.

A KÁT termelés bruttó bevételi szintje (termelői oldal), köszönhetően a fix és infláció korrigált  magas átvételi árnak, kockázatmentesen stabil (zöld görbe). A fizetésre kötelezettek bevételi oldalán a HUPX DAM átvételi ár folyamatosan változik igazodva a piaci körülményekhez.

Így könnyen belátható, hogy a fizetésre kötelezettek költsége (bevétel-kiadás szaldó) széles határok között ingadozhat, azaz a Pénzeszköz mértékének és változásának igazi kockázatát a végfogyasztók viselik. Ezt jól tükrözi az ábrán a termelői ár és a DAM árkülönbözete (zöld oszlop) a KÁT esetén. Ez az árkülönbség (15-25 Ft/kWh) többnyire a piaci ár duplája, de bizonyos hónapokban akár 2,5-3 szorosa a piaci árnak.

A METÁR esetén a „képzett” átvételi ár (Referencia piaci ár + Prémium ár) lényegesen alacsonyabb, mint a KÁT esetén, különösen a 2. tender esetén és így a piaci felár -Prémium is lényegesen moderáltabb (7-10 Ft/kWh). A prémium mértékének változása (kék oszlop), annak kockázata, ebben az esetben a termelőt terheli, azon túl, hogy neki kell viselnie a menetrendezésből származó kockázatot (kiegyenlítő energia) is (igaz szabadon értékesítheti a termelését a piacon).

Az itt bemutatott aktuális trendek, a KÁT termelés növekedésével (még meg nem valósított 2016-os MEKH engedélyek) további gondokat fognak okozni. A beruházói szempontból különösen kedvező KÁT finanszírozási forma 2025-re komoly terheket fog róni az ipari, különösen az energia intenzív iparágakra. Egyenlőre a METÁR termelés fajlagos költség vonzata nem haladja meg az 1 Ft/kWh-t, a közel azonos villamos energia termelői volumen mellett.

A közben megváltozott piaci viszonyok (extrém energiaárak) jelentősen eltorzították az elmult évek nyereség faktorait a két projekt forma között az utóbbi hónapokban.

Az azonban egyértelműen leszögezhető ezen adatokból is, hogy egy jól jövedelmező üzlet lett a megújuló termelés, extraprofittal (különösen a KÁT rendszerben –különösebb kockázat nélkül), amit a hazai iparági (gazdasági) termelés résztvevőivel fizetetnek meg, rontva a termelő vállalatok versenyképességét a nemzetközi piacokon.
Nem véletlen egy szakújságiró találó címmondata:
“Kitört az aranyláz a megújuló beruházások körül”

Az extrém villamos energia árak és az így megváltozott nyereség mutatók el fogják gondolkoztatni a KÁT termelőket, hogy érdemes-e benn maradni a KÁT mérlegkörben. Az eddig realizált profit helyett egy szabadpiaci értékesítés jelentős többlet frofitot jelenthet a nap és szél termelőknek és meg is kezdödtek az ez irányú elképzelések “átpréselése” a szabályzó hatóságokon, mert ezt a többlet nyereséget 2022 január 1-től a ipari fogyasztók kapják.
Igaz közben a villamos energia ára extra csúcsokat ért el és náluk az árnövekedés miatti ipari termelés költség-növekedésnek csak töredéke a fenn említett KÁT-os többlet bevétel visszaosztása.