KÁT METÁR havi termelési nyereségfaktor

Az alábbiakban a két finanszírozási forma (KÁT és METÁR) termelői ár és nyereség mutatóit hasonlítjuk össze.

A KÁT termelés bruttó bevételi szintje (termelői oldal), köszönhetően a fix és infláció korrigált  magas átvételi árnak, kockázatmentesen stabil (zöld görbe). A fizetésre kötelezettek bevételi oldalán a HUPX DAM átvételi ár folyamatosan változik igazodva a piaci körülményekhez.

Így könnyen belátható, hogy a fizetésre kötelezettek költsége (bevétel-kiadás szaldó) széles határok között ingadozhat, azaz a Pénzeszköz mértékének és változásának igazi kockázatát a végfogyasztók viselik. Ezt jól tükrözi az ábrán a termelői ár és a DAM árkülönbözete (zöld oszlop) a KÁT esetén. Ez az árkülönbség (15-25 Ft/kWh) többnyire a piaci ár duplája, de bizonyos hónapokban akár 2,5-3 szorosa a piaci árnak.

A METÁR esetén a „képzett” átvételi ár (Referencia piaci ár + Prémium ár) lényegesen alacsonyabb, mint a KÁT esetén, különösen a 2. tender esetén és így a piaci felár -Prémium is lényegesen moderáltabb (7-10 Ft/kWh). A prémium mértékének változása (kék oszlop), annak kockázata, ebben az esetben a termelőt terheli, azon túl, hogy neki kell viselnie a menetrendezésből származó kockázatot (kiegyenlítő energia) is (igaz szabadon értékesítheti a termelését a piacon).

Az itt bemutatott aktuális trendek, a KÁT termelés növekedésével (még meg nem valósított 2016-os MEKH engedélyek) további gondokat fognak okozni. A beruházói szempontból különösen kedvező KÁT finanszírozási forma 2025-re komoly terheket fog róni az ipari, különösen az energia intenzív iparágakra, mivel a KÁT pénzeszköz 3-5 Ft/kWh plusz terhet fog jelenteni a végfogyasztóknak, miközben a METÁR termelés fajlagos költség vonzata nem haladja meg az 1 Ft/kWh-t, a közel azonos villamos energia termelői volumen mellett.

Az azonban egyértelműen leszögezhető ezen adatokból, hogy egy jól jövedelmező üzlet lett a megújuló termelés, extraprofittal (különösen a KÁT rendszerben –különösebb kockázat nélkül), amit a hazai iparági (gazdasági) termelés résztvevőivel fizetetnek meg, rontva a termelő vállalatok versenyképességét a nemzetközi piacokon.
Nem véletlen egy szakújságiró találó címmondata:
“Kitört az aranyláz a megújuló beruházások körül”