KÁT kiegyenlítő energia, KÁT mérlegkör bevétel-kiadás szaldó

Kapcsolódva a KÁT termelési adatokhoz, a Pénzeszközt korábban jelentősen befolyásoló kiegyenlítő energia (KE) költségek (pl. 2020. januárban 1,71 milliárd Ft), a 2020. áprilisi jogszabály módosítás hatására látványosan csökkentek és a költségviselőkre rótt havi terhek (szaldó) 200-300 millió körül alakult 2020-ban, illetve 2021 januárjában. Ez a KÁT termelők pontosabb menetrendezésének eredménye és elsősorban a termelők felé jelentkező költség átterhelés (szabályzási pótdíj) hatása. Igaz ez a túlzóan megengedő és 6 év alatt lecsengő szabályzási pótdíj-csökkentési mechanizmus a legtöbb KÁT termelőnek nem jelent(ett) plusz költséget, mivel a tolerancia sávján belül tudott maradni.

A KÁT termelők, kihasználva az elszámolási rendszer anomáliáját (termelésalapú elszámolás a menetrendalapú helyett), a saját kiegyenlítő energia költségük optimalizálására törekednek és így az alacsonyabb leszabályozási árak miatt, általában „alul menetrendeznek”.

Ez a helyzet azonban 2021 február-áprilisban jelentősen megváltozott, mivel a kiegyenlítő energiát biztosító erőművek is reagáltak a kialakult helyzetre és jelentősen „megemelték” a leirányú kiegyenlítés árát. Ez az anomália látható az alábbi ábrán. Ez a kilengés megnyugodni látszott májusban és júniusban de újból jelentősen emelkeik az utobbi két hónapban.

A 2020 április 1-i szabályzási módosítás, azaz a jelenlegi szabályok szerint a kompenzáció mértéke limitált a primer energiaforrások szerint (nap-szél 3 Ft/kWh és 0,5 Ft/kWh minden más 2020-ban, és indexálva csökken). A kompenzálás tényleges abszolút értéke a termelőnél a termelési volumentől és az igénybe vett KE –menetrend pontosságtól függ.

A kompenzáció maximális értékét a fekete görbe mutatja az adott hónapban. Az ábra jól tükrözi, hogy a KÁT termelők 2021 februárig csak néhány hónapban és kis mértékben lépték át a limitet (zöld görbe), azaz fizettek a kiegyenlítésért. Bizonyos primer termelési formáknál már volt havi túllépés (május-június és november-december), de alapvetően az ipar fizette a KE költségét a KÁT mérlegkörnek.
Még vizsgáljuk a MAVIR KE elszámolási technikáját április és augusztus hónapban, amikor az ipar többet fizetett a kiegyenlítő energiáért (mint kompenzációt), mint ahogyan az a potdíj kompenzáció alapján elvárható lett volna (maximális érték).
Az utóbbi három hónapban a KÁT termelők által fizetett KE költség/pótdíj drasztikusan lecsökkent (53-25-65 MFt), addig az ipar által fizetett KE költség kompenzáció rendre jelentős és növekedik (546-424 – 746 -955 MFt).

Megjegyzendő, hogy a jelenleg alkalmazott hazai szabályzás, azaz a kommunikált teljes kiegyenlítése a piaci szereplők ( termelők) által okozott kiegyenlítetlenségnek (KE -bruttó -zöld görbe) egy „illúzió”, mivel a közben alkalmazott termelői kompenzáció 2026-ig a teljesség fogalmát érthetetlenné teszi, hiszen a termelőnek csak a nettó költséget, szaldót kell megfizetnie (sárga görbe).

Megítélésünk szerint, ez a hazai szabályzás nem felel meg az EU CEP 2019/943 rendelet 5. cikk előírásának, azaz “Minden piaci szereplőnek felelőséget kell viselnie az általa a rendszerben okozott kiegyenlítetlenségekért” (kiegyenlítő szabályzási felelőség, amellyel kapcsolatban nincs – a hazaihoz hasonló- derogációs lehetőség). A kompenzációs technika, legyen az direkt vagy burkolt valószinűsíthetően nem áll meg az EU jogszabály szerint.
(Így ez a kompenzációs tétel csökkentheti a Pénzeszköz értékét, azaz a ipari fogyasztók terheit és lényegesen egyszerűbbé lehetné a KE elszámolás jelenlegi módszerét)

Február-április hónapban, ezek a termelői költségek, elsődlegesen a kiegyenlítő energia árak drasztikus emelkedése miatt (leszabályozási), jelentősen megnövekedtek.

Az alábbi ábra jól tükrözi, hogy az igénybe vett fel- és le-szabályzási mennyiségek érdemben nem változtak a korábbi évek azonos hónapjaihoz képest (KÁT menetrendezési pontosság) és voltak hasonló, illetve nagyobb havi értékek is. A fel-szabályzási árak ugyan emelkedtek de ezek sem tekinthetők kirívónak, az igazi változást (február-március) a le-szabályzási árak emelkedése okozta.  

A így keletkező extrém költségek elsősorban a KÁT termelőket és menetrendcsoportokat, valamint mérlegkör felelősöket/kereskedőket érintik, de ezen keresztül a végfogyasztókat is. Az adott problémakörrel, a lehetséges beavatkozásokkal a Kereskedelmi Szabályzási Bizottság (KSZB) a MEKH bevonásával 2021 04 19 rendkívüli ülése is foglalkozott.

A direkt és gyors beavatkozást hátráltatja, hogy az adott szituációt a szabadpiaci viszonyok hozták létre és így bármilyen módosítás/korlátozás csak ezek „megsértésével” lehetséges még ha ideiglenes is, és így nem tekinthető EU konformnak.

A probléma érdemi kezelése a kiegyenlítő energia-piac likviditásának biztosítása, versenyhelyzet lehet, de ehhez piaci viszonyok között is működni képes, gyors reagálású erőművek kellenének.
De ki fog/tud ilyen körülmények között beruházni?

A Pénzeszközre szintén jelentős hatással van a HUPX következő napi árak (DAM) bevételi oldalról, de ezek az árak a KÁT mérlegkör oldaláról kevésbé befolyásolhatóak, csak a mennyiségi likviditás van hatással a piacra (DAM árak a Villamos energia árak rovatban tekinthetők meg).
A világpiaci/régiós villamos energia árak az utóbbi fél évben folyamatosan emelkednek, aminek hatása begyürüzött a haza piacra is (nyersolaj, földgáz ár CO2 kvóta ár). Ez az áremelkedés jelentősen növelte a KÁT mérlegkör bevételi oldalát.

A Pénzeszköz értéke a KÁT mérlegkör össz költség-bevétel szaldója alapján, míg a METÁR esetén a termelőknek fizetett prémium és egyéb kisebb járulékos költségek alapján képződik, azonos fizetésre kötelezetti fogyasztás mellett.

Az összevont (KÁT és METÁR) Pénzeszköz számlálóját, alapvetően a bevételek és kiadások szaldója képezi. Ezen belül a domináns tételek jelenleg:

  • KÁT termelői költségek
    • KÁT kiegyenlítő energia bruttó költségek
    • METÁR allokált nettó költségek
    • HUPX értékesítési bevétel
    • Kiegyenlítő energia bonusz/kompenzáció

amelyek az alábbi ábrán láthatók

Az ábra költség-bevétel eredője (piros görbe) már jól szemlélteti a szezonális különbségeket a téli és nyári hónapok között és az utóbbi hónapokban meg növekedett kiegyenlítő energia költségeket és a megnövekedett bevételi oldalt.

A szaldó értéke már második hónapban negatív, azaz a ipari fogyasztók tobbet fizetnek be a KÁT pénzezközbe, mint amit be kellen fizetniük. A MAVIR egy u.n. “Egyenlegigazítási” számlán tartja nyilván/tartja vissza ezt az összeget (mind a KÁT, mind a METÁR elstámolásnál)