Nyomtatás

Tisztelt IEF Tagok Támogatóink!

Rovat: IEF Szervezete

A korábbi, 2014 évi villamosenergia piaci helyzetértékeléshez hasonlóan, egyesületünk az ipari nagyfogyasztók szemszögéből értékelte a 2015 évelejei hazai és nemzetközi piaci viszonyokat, a Magyar Energiafogyasztók Szövetségének székesfehérvári rendezvényén 2015 március 23-án.

Az előadás néhány fontosabb ábráját csatoljuk az alábbiakban

MESZ Konf 2015

MESZ Konf 2015 3

MESZ Konf 2015 4

MESZ Konf 2015 5

 MESZ Konf 2015 7

MESZ Konf 2015 8

 MESZ Konf 2015 9

 MESZ Konf 2015 12

 MESZ Konf 2015 15

MESZ Konf 2015 16

MESZ Konf 2015 17

MESZ Konf 2015 18

 MESZ Konf 2015 19

MESZ Konf 2015 20

MESZ Konf 2015 21

 

A hazai villamos energia árának versenyképessége a nagyfogyasztók szemszögéből 2014 elején

 

*A tanulmány a Magyar Energetikai Társaság Energetika szaklapja februári számában megjelent cikk alapján készült.

Magyarország gazdasági fejlődésének egyik kulcskérdése, hogy a gazdálkodó szervezetek milyen költség viszonyok között tudnak termelni és mennyire versenyképesek a nemzetközi piacon.

A hazai termelő nagyvállalatok többsége un. energia intenzív nagyfogyasztó, azaz a termelési költségeik között jelentős hányadot képviselnek az energiahordozók, többnyire a villamos energia felhasználás költsége (ilyenek a vegyi, kohászati, gépgyártó vállalatok).

E vállalati körben a versenyképességet befolyásoló alapkérdés a beszerezhető energia, esetünkben a villamos energia ára. A jelenlegi árviszonyok kialakulására jelentősen kihatott az elmúlt években átalakult magyar villamos energia piac (szervezett energia tőzsdék megjelenése, határkeresztező kapacitások fejlesztése, kötelező átvételi rendszer kialakítása stb.). Terjedelmi korlátok miatt, itt nem tudok részleteiben foglalkozni az elmúlt 15 év átalakulási folyamataival, azaz a szabályozott piacból egy elsődlegesen EU elvek alapján kialakult versenypiaci átalakulás részleteivel.

A villamos energia végfelhasználói árát alapvetőleg 4 költség csoportra/elemre szokás bontani:

1. fizikai energia ára, a fogyasztási profil kiegyenlítés/szabályozás költségével (kereskedői ár)

2. megújulók támogatása, a hozzá kapcsolódó egyéb támogatási költségekkel

3. rendszerirányítási, szállítási és elosztási költségek

4. adók

Jelen cikkben a négy költség elem közül terjedelmi okok miatt, részletesen, csak az első két, meghatározó költség csoporttal foglalkozom.

A fenti költségcsoportoknak megfelelően egy tipikus nagyfeszültségen vételező és közép feszültségen felhasználó nagyfogyasztó végfelhasználói árstruktúráját mutatja be az 1. ábra.

1. ábra. Magyarországi villamos energia végelhasználói árstruktúra nagyfeszültségen vételezve és közép feszültségen felhasználva 2013-ban.

A-1m1

1. A villamos energia kereskedői ára

 

Az ábra jól tükrözi, hogy a végfelhasználói árnak mintegy 60%-át képviseli csak a (fizikai) villamos energia ára a fogyasztási-profil szabályozással 2013-ban. Természetesen egy erősen fluktuáló fogyasztási profillal rendelkező vállaltnál ez az arány 1-2 %-kal nagyobb lehet az összköltségen belül. Ez az árelem, amely a szabad energiapiacon vagy a szervezett energia piacon (pl. tőzsdén. -Hupx) alakul ki és az adott vállalat beszerzési stratégiájától függ. (Tekintettel arra, hogy terminológiailag a kereskedői villamos energia megnevezés nem pontosan fedi le a tárgyalt fogalmat, így a továbbiakban a fizikai energia megnevezést fogom használni). A fizikai energia ára alapvetően a hazai energia kereskedelem viszonyait tükrözi és függ a hazai energiatermelési mix-től (önköltségi árak), a nemzetközi piaci körülményektől (import árak és lehetőségek), a kereskedelem színvonalától, valamint a folyamatot segítő kereskedői és tőzsdei lehetőségek/platformok összességétől (technikai feltételek).

Ezt az árelemet a fogyasztó is meghatározóan befolyásolhatja és az ipari nagyfogyasztók ezzel az eszközzel egyre határozottan élnek is, részt véve a beszerzési folyamatban a kereskedővel (akár többel is) vagy önállóan.

A fizikai energia napi havi és éves beszerzésének árát a beszerzéstechnika alakítja ki, amelyet a piacon lévő különböző „termékek” kombinációjával tudunk kezelni, de alapvetőleg két termékcsoportból szokás összerakni:

     - hosszútávú, pl. éves termékből a következő évre (január 1-től december 31-ig)

      - következő napi (un. spot) termékek, amelyet minden nap a következő napra vásárolunk.

A hazai fizikai energia árak alakulását meghatározóan befolyásolja -az importon keresztül- a német (lipcsei) energia tőzsdén (EEX) kialakuló árak.

A hazai és német éves zsinór árakat (24 órás állandó) mutatja a 2. ábra 2011-2014 között EUR és forintban.

2, ábra. Éves zsinór villamos energia (fizikai) ára euróban és forintban az EEX-en és Magyarországon 2011-2013 között

A-2m

Az ábráról jól nyomon követhető a 2011 elején bekövetkezett fukusimai katasztrófa, a német atomerőművek leállítását bejelentő közlemény árnövekedést előidéző hatása, majd 2012 elejétől a nagyon jelentős német megújuló energiatermelés belépésével megjelenő termék túlkínálat árcsökkentő hatása, különösen a német piacon (EEX). A 2013 év elejétől a csökkenést tovább fokozta a CO2 kereskedelem rendszerének nemzetközi összeomlása és az Unió szabályzási késlekedése. 2013 közepétől azonban megjelent az első igazán erős alsó platform (36 EUR/MWh körül), amelyről visszapattantak az árak.

A magyar eurós árak a 2012 elejétől váltak el a német áraktól és 2012 közepére elérték a 10 EUR/MWh különbséget (sajnos plusz irányban), amelyet a piac először bizonyos balkáni hatásokkal (vízhiány) magyarázott, de ez a különbség 2013 végére is 7 EUR/MWh körül stagnált. A különbség 3-4 EUR/MWh feletti része azonban szakmailag nehezen magyarázható mással, mint bizonyos piaci szereplők profit növelési étvágyával. A hazai forint alapú termékárakon megjelent egy forint/euro devizaárfolyam romlás (emelkedés/fluktuáció) hatása is.

A piacon megjelenő termék túlkínálat, amelyet elsődlegesen a német megújuló támogatás sajátossága váltott ki, kedvező áresést idézett elő a kereskedői árakban Magyarországon is az utóbbi 3 évben. A 2011 évi 18.3 HUF/kWh éves zsinór árcsúcs után, a 12,2 HUF/kWh-os árminimumról (2013 június) az árak visszapattant és ma viszonylagosan alacsonynak mondható 13 HUF/kWh körül mozognak.

Ha kitekintünk a környező országok (cseh, lengyel) hasonló termék piacára, a 3. ábra az éves termékek árának alakulását mutatja környezetünkben.

3. ábra. Éves zsinór villamos energia ára euróban az EEX-en és a környező országokban 2011-2013 között

A-3m

A cseh árak 0-1 EUR/MWh –al a német árak alatt követik le a német piacot. A lengyel árakat nagyobb stabilitás jellemezi, gyakorlatilag nem reagálták le a fukusimai eseményeket, de a megújulók termelési dömping következményét szintén követte a lengyel trend 3-5 EUR/MWh-al a német alatt.

A másik termék, a spot árak, alapvetőleg, a pillanatnyi piaci kínálat-kereslet viszonyát és a piaci várakozások, piacinformációk- azonnali lereagálását tükrözik.

A hazai és német spot árak változását euróban és forintban a 4. ábra mutatja be 2011-2013 között.

4. ábra. A hazai és német spot árak változása 2011-2013 között

A-4m

Az ábrán jól megfigyelhető, hogy a magyar árak 2011 közepéig közvetlenül lekövették a német árakat, enyhén az alatt maradtak (azaz relatívan jó volt a kínálat). Később azonban a hazai egyensúly megbomlott (gázmotorok „kivezetése” a támogatottai körből) és az árak hektikussá, jelentős kilengésekkel tarkítottá váltak és elérték a 90-100 EUR/MWh csúcsokat is. A spot piaci árak a CZ-SK-HU hálózati „összekapcsolódás” után nyugodott meg (2012. szeptember) és kezdték lekövetni a kisebb amplitúdójú német piaci mozgásokat.

Hasonlóan megvizsgálva a környező országok (cseh, lengyel, román) spot piacát, azok alakulását az 5. ábra mutatja.

5.ábra A spot árak közép európai alakulása 2012-14 között

A-5m

Erre a termékre is igaz, hogy a német és a cseh piac teljesen együtt mozog. A román árak fluktuálva, szélsőséges értékekkel, de alapvetően a német árak alatt mozogtak, míg a lengyel spot árak a legstabilabbak a régióban és viszonylag szűk folyosóban maradtak.

Az egész régiós piacra igaz, hogy a spot árak a hosszú távú (éves) árak alatt maradtak az utóbbi években.

Az alacsony spot árak és a recesszió termelési bizonytalansága miatt, a nagyfogyasztóknál folyamatos dilemma az éves és a spot termékek optimális (relatívan kockázatmentes) arányának a kialakítása.

Összehasonlításként megvizsgáltam, hogy ha 2012 negyedik negyedévében vásároltunk volna éves zsinór terméket 2013-ra (CAL-13, Q4) átlagáron, akkor ezt a terméket 2012 őszén 53,63 EUR/MWh áron tudtuk volna megvenni (6. ábra).

6. ábra Az éves zsinór termék CAL-13 átlagára 2012 őszén

A-6m

A másik lehetőségünk, hogy minden nap a következő napra vásároltunk volna ugyan ezt a napi zsinór terméket 2013 év folyamán (spot). A két termék különbözetét mutatja be a 7. ábra napi szintre bontva Magyarországon.

7. ábra. Az éves zsinór átlagár CAL-13, Q4 és a spot ár különbözete 2013-ban

A-7m

Az éves átlagos spot ár értéke 45.73 EUR/MWh és a két termék átlagár különbsége 7,90 EUR/MWh, azaz 2.32 HUF/kWh árkülönbözetet tudtunk volna realizálni a csak spot vásárlással. A lényeges különbség, amely már több éve jellemző a magyar piacra, jól tükrözi a piacon kialakult napi túlkínálatot. Ezzel együtt nem szabad megfeledkeznünk a jelentős kockázati elemről sem, amely az árkülönbözet mellett fennáll, azaz a fogyasztó folyamatosan nyitott pozícióban van, és ki van téve a piaci viszonyok hirtelen átalakulásának. Ilyen helyzetet (100%-os spot vásárlási stratégia) a komolyabb nagyfogyasztók nem engedhetnek meg maguknak, még ha nagy is a csábítás.

A hasonlóan kimutatott lengyel éves és spot termék átlag árkülönbsége már lényegesen kisebb, csak 4,33 EUR/MWh volt 2013-ban, amely a korábban már említett, stabilabb lengyel spot piacot és alacsonyabb árszinteket tükröz.

Összességében elmondható hogy a hazai éves fizikai termékek ára (2. ábra) 2011 vége óta mintegy 25-30 %-al esett forint bázison a piacon és jelenleg is 13 Ft/kWh körül mozog. A spot árnál nincs érdemi elmozdulás az utóbbi években és a 12-14 HUF/kWh-ás sávban maradt (4. ábra) 2013 végén.

2. Megújuló bázisú energiatermelés a hozzá kapcsolódó egyéb támogatási költségekkel

A végfelhasználói árakra az utóbbi években jelentősen kiható ár elemmé vált a megújuló energiák termelését elősegítő támogatások költsége. Az adott támogatási rendszerek és azok továbbterhelési technikái a végfelhasználókra országonként jelentős mértékben eltérnek. A támogatások formája és eltérő mértéke -a kivételekkel- az egyik legvitatottabb kérdéskőr napjainkban az Unióban, mivel már jól látszanak azok az anomáliák amelyek e miatt keletkeztek az egységesnek elképzelt villamos energia piacon (Németország, Csehország, stb). Az alapgondolat, hogy anyagi támogatással segítsük elő a megújuló energiák termelését, felhasználását és csökkentsük a villamos energiatermelés ökológiai hatását (CO2 kibocsátás, ökológiai lábnyom) alapvetően követendő törekvés, amelyhez az EU megvalósítási célrendszert is társított (20-20-20). A célrendszer megvalósítása során azonban jelentős anomáliák is felléptek (távvezetéki terhelési problémák -német, hektikus és túl alacsony árak –hagyományos-erőmű fejlesztési problémák stb).

A cikk terjedelmi korlátai miatt nem tudok részletesen foglalkozni a témakör körül kialakult nemzetközi problémákkal, inkább azt vizsgálom meg, hogy milyen hatása van a kapcsolódó hazai intézkedéseknek a villamos energia végfelhasználói árára.

Magyarország a megújuló termelés finanszírozására egy elkülönített, kötelező átvételi mérlegkört (KAT) működtet, amelybe a piaci viszonyoktól kedvezőbb áron (Feed-in tariff) veszi át a villamos energiát a megbízott mérlegkör felelős, a MAVIR. Ma a legtöbb ország a magyarhoz hasonló támogatási rendszert alkalmaz ( Németország , Csehország), de vannak ettől eltérő rendszerek is pl. un. Certificate (kvóta) rendszer -ahol a termelés alapján kapott kvótákkal szabadon kereskednek –(Románia, Lengyelország), illetve un. prémium kvóta rendszer (Anglia, Olaszország).

Az összes rendszer lényege, hogy a megújuló energiaként megtermelt villamos energiát, a piaci árnál magasabb értéken (a beruházás gyorsított megtérülése érdekében) veszik át. Az árkülönbözetből adódó költségkülönbséget azonban valakinek meg kell fizetni közvetett vagy közvetlen formában!

A legelterjedtebb, és Magyarországon is alkalmazott módszer, amikor a villamos energia fogyasztására, illetve az árára terhelik ezt a költség többletet.

A jelenleg Magyarországon alkalmazott KAT rendszer közvetlenül az villamos energia fogyasztásra (fogyasztókra) terheli a magasabb áron megtermelt „zöld” energiát egy bizonyos profillal havi bontásban. 2013.január 1-ig, első rezsicsökkentésig, minden fogyasztó, fogyasztása arányában, a kereskedőjén keresztül, fizette ezt a többlet költséget (8. ábra).

8. ábra. A KAT mérlegkör jellemző adatainak változása 2008-2013 között

A-8m

Az ábrán a KAT arány a megújuló termelés és a költségeket viselő fogyasztók arányát mutatja. A KAT ár a megújuló energiaként megtermelt villamos energia havi átvételi árát mutatja (amit a fizetésre kötelezetteknek kell megfizetni az így átvett energiáért). Az ábrán jól látható a KAT arány és termelés jelentős visszaesése 2011. július 1-től, a gázmotoros (mint kogenerációs „megújuló”) termelés kivezetése a KAT mérlegkörből. Sajnos a „megmaradt” megújuló termelés volumene érdemben nem változott az elmúlt 3 évben (150-180 eMWh/hó), csak az ára emelkedett töretlenül.

A 9. ábra egy nagyfeszültségen vételező és viszonylag jó beszerzési pozícióval rendelkező nagyfogyasztó költség terheit/növekedését mutatja a megújuló bázisú villamos energia termelés következtében az elmúlt három évben.

9. ábra. A KAT költségek és struktúrájuk változása az elmúlt három évben a fogyasztóknál

A-9m

Az ábrán jól látható, a fent említett kogenerációs „kivezetés” és árcsökkentő hatása, valamint az akkor csak ideiglenesnek nevezett (kivezetendő) „szerkezeti átalakítás”, valójában a hőtermelés támogatására fordított 1.20 Ft/MWh költség elem. Ezzel a lépéssel a korábbi 3.5-4.5 HUF/kWh támogatási költség 2.0-2.3 HUF/kWh-ra esett vissza, amelyet a szakma is elfogadhatónak tartott (az akkori végfelhasználói ár 10-11 %-a).

A rezsicsökkentés (első két lépcső) költségeinek „szét” terhelése a piaci szereplőkre azonban utolérte a végfelhasználókat is. E költségek kb. egyharmada a zöld energia és a hőtámogatás eddigi értékének növelésével (keresztfinanszírozással) valósult meg 2013-ban. Az ábrán jól nyomon követhető az ESZ felár (egyetemes szolgáltatók kivonása a rendszerből, azaz a fogyasztás 36 %-a kikerült a költségviselők köréből 2013 január 1-től) és a hőtámogatás finanszírozásának megemelése 47%-kal (1.71 HUF/MWh-ra) 2012-hez képest.

A fentiekben bemutatott költség elemek és növekedésük, amelyek elsősorban keresztfinanszírozással a villamos energia árára terhelődnek -az egyéb adó jellegű tételekkel- jelentősen növelik a villamos energia árát és rontják a hazai vállalkozások versenyhelyzetét. E tény annál is inkább elszomorító, mivel ezzel egy időben nem növekszik a hazai megújuló bázisú villamos energiatermelés és támogatás intenzitása. Az ezen a néven futó támogatás 2/3-a más célt szolgál és fokozatosan növekszik. Értéke 2013 végére elérte a 3.9 HUF/kWh-t a nagyfeszültségen vételező nagyfogyasztóknál, ami a jelenlegi végfelhasználói ár 16 %-a.

Itt kell említést tenni arról, hogy a KAT elszámolási és szétterhelési rendszer 2014 január 1-étől megváltozott. A változás lényege, hogy a megtermelt zöld energia 40 %-át közvetlenül a szervezett piacra viszik (hupx) piaci viszonyok között, míg a fennmaradó villamos energia 60 % a a korábbi gyakorlatnak megfelelően van szétosztva a fogyasztói mérlegkörök között. A másik változás, hogy a jövőben a mérlegkör felelősök lesznek a felelősök a terv/tény fogyasztások korrektségéért és a korrekciókért (a kereskedők helyett). A változások hatása ma még nehezn prognosztizálható, de a hatékonyság, egyszerűsítés, pontosabb elszámolás és költség takarékosság érdekében vezették be az érintettek (MAVIR, MEKH).

3. Rendszerhasználati költségek

Az adott árelemen belül általában megkülönböztetünk, un. országos rendszerirányítási és szállítási, kapacitás lekötési költségeket és helyi hálózat használati díjakat, amit disztribúciós költségeknek is szokás nevezni (ide tartozik a helyi transzformálási és szállítási költségek).

A fenti költségeket általában az energia hivatalok határozzák meg éves szinten, vagy ellenőrzik/felügyelik (disztribúció). A költségek szerepe, hogy a szolgáltatók és az országos rendszerirányító (MAVIR) megfelelő forráshoz jusson a hazai villamos energia szállítási rendszer biztonságos egyensúlyának fenntartásához és üzemeltetéséhez (karbantartások, hálózat fejlesztések).

A költségtételeket általában éves árindexálással határozzák meg, habár e módszer torzulásokhoz is vezethet (lásd rezsicsökkentés egyik fő vitatott szolgáltatói eleme).

A terjedelmi korlátok miatt nem tudok részletesen foglalkozni ezen költség elemek vizsgálatával a jelentősen szerte ágazó technológia változatok miatt, csak nemzetközi összehasonlítást adok a hazai költségterhekről egy azonos változatra –nagyfeszültségű vételezés és közép feszültségű fogyasztás, vegyipari profil esetén (10. ábra).

4. Adók és egyéb máshova nem sorolható költség elemek

Az energiaadó mértéke évek óta nem változik, 0,295 HUF/kWh.

Az egyéb költség/adó elemek közé sorolható, szintén keresztfinanszírozási jellegű tételek a második rezsicsökkentési lépésben, meglepő módon, újra növekedtek (2013november 1-től):

  • Szénipari szerkezet átalakítás támogatása. A korábbi 0,08 Ft/kWh-ról 0,17 Ft/kWh-ra növekedett (több mint kétszeresére)
  • Bizonyos villamos ipari dolgozók kedvezményes tarifájú (C tarifa) villamos energiaár támogatása. A korábbi 0,07 Ft/kWh-ról 0,20 Ft/kWh-ra növekedett (majdnem háromszorosára)

Ez utóbbi két tétel jelentős emelése különösen meglepő és tovább torzítja az egyre bonyolultabb villamos energia költség elemeit és egyre távolabbinak tűnik a kormányzat azon korábbi ígérete, hogy fokozottan kivezeti a fent említett keresztfinanszírozási tételeket és átláthatóbbá teszi a villamos energia árképzési mechanizmusát Magyarországon

A szektort sújtó egyéb adókkal (pl. un. Robin Hood adó) itt nem foglalkozom, mivel azok a kereskedőket érintik, akik az első költségelemben vizsgált kereskedői (fizikai) villamos energia árába ezeket az adókat egyébként is beépítik.

A fent vizsgált négy költségelem százalékos megoszlását mutatja be a 10. ábra a környező országok összevetésében, azonos fogyasztói csoportra vetítve (ipari nagyfogyasztók) viszonylag kiegyensúlyozott, folyamatos üzemű fogyasztási profillal.

10. ábra A villamos energia végfelhasználói árstruktúrája 110/6 kV -on a környező országokban és hazánkban 2011-13 között

A-10 bm

A-10 am

Az ábrákon jól megfigyelhető a megújuló energia termelés-támogatás költségelemének növekedése évről évre szinte minden országban a fizikai villamos energia árának terhére.

Végezetül egy összehasonlítást adok az elmúlt évek (2008-2013) végfelhasználói villamos energia árának alakulásáról a környező országokban (11. ábra).

11. ábra. Energia intenzív ipari nagyfogyasztók végfelhasználói villamos energia árának alakulása a környező országokban

A-11m

Az ábrán szignifikánsan megmutatkozik a lengyel árak folyamatos csökkenése, a cseh árak kiugró emelkedése (az elhibázott fotovoltaikus támogatási rendszer hatásaként) és a román árak megugrása az utóbbi években, a megújuló és kogenerációs támogatások jelentős növekedésének miatt. A hazai árak stagnáltak az elmúlt években a jelentősen csökkenő fizikai villamos energia árak és a fokozatosan növekvő keresztfinanszírozási költségek hatására.

A hazai árak ilyetén alakulása akár megnyugvásra is adhatna okot (3. rezsicsökkentés részletei és hatásuk ismerete nélkül).

A túlzott keresztfinanszírozás azonban komoly veszélyt rejt magában, mivel elfedi a szektor valós költségeit és jelentős, nem releváns költségeket terhel a végfelhasználóknak, lerontva a vállalataink versenyképességét a nemzetközi piacon (mivel más országokban a hasonló áresés mellett, a szektort nem érte hasonló mértékű költség átterhelés).

A piacon kialakult aránytalan alacsony termék árak komoly kockázatot jelentenek a hazai nagy/közepes villamos energia fogyasztóknak (különösen a jelentős spot aránnyal beszerzőknek), mivel valószínűsíthető a nemzetközi piaci viszonyok megváltozása (német megújuló támogatás és szektoriális kivétek csökkentése, piaci likviditás csökkenése, stb), amely a hazai villamos energia árak jelentős, hirtelen emelkedéséhez vezethet, amelyet súlyosbítani fog a konzerválódó jelentős keresztfinanszírozás.

[1] www.ief.hu

[2] www.pxe.cz

[3] www.hupx.hu

[4] www.opcom.ro

[5] www. eex.de

[6] www.polpx.pl

[7] Nagy Z.: Power market situation for end-users in the CEE, SEE & CIS sub-regions in the end of 2013, European Energy Trading Summit, 27th September 2013, Barcelona

2014 01 31

dr. Nagy Zoltán