Cikkek

Nyomtatás

KAT rendszer átalakításának hatása a villamos áram árára

Rovat: Kiemelt hírek

A VET 2011 évi módosítása július 1-től megváltoztatta a kötelező átvételi rendszer (KAT) szerkezetét, amely hatással van a 2011 második félévi villamos áram szabadpiaci fogyasztói árára.

A módosítás lényege, hogy július 1-től kikerült a kötelező átvételi és támogatási körből a kapcsoltan (kogeneráció- egyidejű hő- és villamos energiatermelés) előállított villamos áram.

A jogszabályi módosítás a lakossági fogyasztókat (egyetemes szolgáltatás) érdemben nem érinti, mivel az ár moratórium alatt a szolgáltatók egyszerűen kiemelték az alapárból a MAVIR-nak befizetendő u.n. szerkezet átalakítási külön díjat (1.20 Ft/kWh) és egy külön soron szerepeltetve az egyéb támogatási költséghez pedig hozzáadták ezt az összeget (pl. ELMÜ). Igy a lakosság a KAT rendszer átalakításából egyenlőre nem érzékelt semmit.

Ez azonban nem mondható el a szabad villamos piac szereplőiről.

Kezdetben a megújuló energiahordozók elterjesztésére/ támogatására létrehozott rendszer az utóbbi években egyre torzabb képet mutatott és a mintegy 5-6%-os megújulok felhasználása mellett egyre dominánsabb szerepet töltöttek be a kapcsolt termelő egységek aránya. Így a KAT mérlegkör termelése időszakosan meghaladta a felhasználás 30 %-át is, a támogatottan termelt áram ára a piaci ár 2.5-3 szorosát. A KAT mérlegkör mennyiségi és árviszonyait mutatja be az 1. ábra, feltüntetve a 2011. júliusi rendelet módosítás hatását is (az ábrán szereplő adatok a MAVIR nyilvános honlapja szerint).

aa

 

1. ábra. KAT mérlegköri adatok

Az grafikonok jól tükrözik a téli hónapok kapcsolt termelés növekedési trendjét 2011-ig. Az ismert beruházás megtérülési mutatókra épített intézkedések kiszorító hatása, majd a júliusi KAT mérlegkör-szerkezeti átalakítás, jelentős, csökkentő hatást ígért a szabadpiaci fogyasztói árak alakulására.

A valóság felemásra sikeredett.

A hazai liberalizált villamos áram piacon a fogyasztók a KAT szempontjából alapvetően két szerződés típus szerint állnak kapcsolatban az áram kereskedőkkel:

  1. direkt KAT elszámolás
  2. átalánydíjas szolgáltatási szerződés

I. A KAT rendszer jelentős mennyiségi és árfluktuációja miatt a fogyasztók jelentős része, különösen a közép és nagy fogyasztók a direkt elszámolást választották az utóbbi években. Igaz, ebben az esetben a KAT mérlegkör mennyiségi fluktuációja (15-30%), komolyan zavarta e vállalatok beszerzés stratégiáját, de a viszonylag alacsony árak és a likvid spot piaci viszonyok ezt ellensúlyozták az elmúlt két évben.

A 2. ábrán jól nyomon követhető a KAT felár változása a direkt elszámolási rendszerben.

kat2

2.ábra. KAT felár 2010-11-ben

Az ábrán egy tipikus, folyamatos üzemű, egyenletes terhelésű ipari nagyfogyasztó KAT felár költsége látható (nagyfeszültségen). A beszerzési árként az adott évre az előző évi MVM aukción elérhető ár van szerepeltetve egy zsinór fogyasztású vegyipari üzemre vetítve. Az ábrából leolvasható, hogy ez a felár 2010 decemberében meghaladta az 5 Ft/kWh-t, amely a beszerzési ár 37%-a. Ez a magas és ingadozó KAT felár több IEF tagunkat a villamos áram fogyasztásuk (ipari termelésük) változtatására, termelési struktúrájuk időbeni átszervezésére (optimalizálására) ösztönözte. Ezek a termelési lépések visszahatottak az áram piaci likviditására, rombolva a piac kiszámíthatóságot, növelve a nem kívánatos mennyiségi fluktuációt.

A kapcsoltan termelt villamos áram kizárása a KAT mérlegkörből 2011 július 1-től új helyzetet teremtett az ebben a körben szereplő fogyasztóknál. Az 1. ábrán jól látható, hogy az intézkedés után a KAT mérlegkör mennyiségi aránya 5% körülire csökkent és a szezonális fluktuáció is 1-2%-os sávban marad 2011-ben és később sem várható gyors változás a megújuló alapú termelés felfutás miatt. Az átvételi ár ugyan kis mértékben emelkedik, de várhatóan stabil marad az elkövetkező években.

A 2. ábra meggyőzően mutatja, hogy a szűkített KAT felár, a már említett 2010 decemberi állapothoz képest, mintegy 4 Ft/kWh-val esik 2011 azonos időszakában. Ha ehhez az eséshez hozzáadjuk az 1.2 Ft/kWh-ás hőtámogatási értéket (kapcsolt szerkezet átalakítási támogatást), akkor is mintegy 2.8 Ft/kWh-val kevesebb lesz a megváltozott támogatás bizonyos hónapokban az ipari nagyfogyasztóknak.

Részletesebben megvizsgálva a 2011-es év adatait (3. ábra), szembetűnő a pirossal jelzett terület, azaz az elszámolási különbözet a hátra lévő hónapokban. Ez az a különbözet, ami a direkt KAT elszámolás esetén a fogyasztónál marad és javítja a versenyképességét már 2011-ben.

kat3

3. ábra. KAT felár és elszámolási különbözet az ipari nagyfogyasztóknál

E szerződéses kör átlagosan kb. 0.5-0.8 Ft/kWh-val tudja csökkenteni a villamos áram költségét a második félévben, és várhatóan a további években is, ami minden képen javítja verseny helyzetét a nemzetközi porondon. A hőtámogatás kivezetésével pedig ez az összeg tovább nőhet.

A pozitív képet némileg rontja az a 0.1-0.2 Ft/kWh veszteség, ami a lecsökkent KAT mennyiség miatt keletkezik, mivel a 10-20 % -nyi villany mennyiséget spot áron kell jelenleg (1-2 Ft/kWh-al magasabb áron) beszerezni.

II. Az átalánydíjas szolgáltatási szerződéses körbe a kis- és közép vállalkozások (KKV) tartoznak (3000 MWh/év fogyasztás alatt), akiknek általában sem piaci ismereteik sem szakembereik nincsenek a szabályzási környezet és az energia piac részleteinek nyomon követésére.

Ezek az ipari KKV-k általában két műszakban termelnek és ennek megfelelő profillal fogyasztanak villamos áramot. A legtöbb kereskedő cég a KKV-kat fogyasztási profiljuknak megfelelő, egy u.n. teljes ellátás alapú szolgáltatási szerződés keretében látja el villamos árammal. A kereskedő ilyen esetekben- általában -a villamos áram beszerzési árát egy termék mix szerint képezi. A leggyakoribb eset, amikor a mixet 70% zsinór árból és 30% csúcsidei termékből számítja ki és ezt a termék árat fejeli meg egy becsült KAT átlagárral (átalány), amely tartalmazza a KAT mérlegkör paramétereinek átlagát és egy kockázati felárat. Ez a KAT átlagos felár, a kockázat miatt, kb. 30%-al magasabb mint a prognosztizált KAT átlagköltség (az adatok összehasonlíthatósága és átláthatósága miatt a kiegyenlítő energia, kereskedői haszonkulcs és egyéb adótételekkel itt nem foglalkozom).

A fentiek figyelembe vételével, megvizsgálva egy átalány díjas fogyasztó helyzetét (kereskedői kiindulási adatként a 2010-re és 2011-re megtartott MVM aukciós adatokat használtam –zsinór 14 Ft/kWh, csúcs 17,4 Ft/kWh), a beszerzési mix 15 HUF/kWh-ra adódik (azaz kb. 1 Ft/kWh-val magasabb, mint a zsinór fogyasztásnál), az így számított KAT felár a 4. ábrán látható.

kat4

4. ábra. KAT felár a KKV-nál

Összehasonlítva a 4. ábra adatait  a 2. ábra  adataival jól megfigyelhető, hogy a növekvő beszerzési ár csökkenti a KAT felárat mintegy 0,1-0,3 Ft/kWh-val (mivel 1 Ft/kWh növekedett a beszerzési ár).

Az adott beszerzési ár és a prognosztizált 2011 évi KAT mérlegköri viszonyok ismeretében a kereskedő nagy valószínűséggel 3,30 Ft/kWh-ban állapította meg a KAT átalány díjat 2011-re (5. ábra). Így az adott esetben a KAT-al növelt beszerzési ár 18,3 Ft/kWh.

kat5

5. ábra. KAT felár és kereskedői nyereség a KKV szektornál

Az ábrán a piros görbe a kereskedő prognosztizált és tényleges KAT költségének különbözetét mutatja, azaz a jogszabály változás miatt keletkezett nyereségrészét (átlagosan 2 Ft/kWh), abban az esetben, ha külön tételként felszámolja a fogyasztónak a 1,2 Ft/kWh hőtámogatási hozzájárulást.

(Itt is igaz a kereskedő azon felvetése, hogy a csökkent KAT mennyiséget a kereskedőnek, most magasabb beszerzési áron kell megvennie, mint a szerződéskor, de ez csak 0,1-0,3 Ft/kWh-al csökkenti a nyereségét).

Amennyiben a kereskedők élve lehetőségükkel külön is kivetik a fogyasztóra a hőtámogatás miatti a 1.2 Ft/kWh, akkor a rendeletváltozás duplán sújtja a KKV-at, egyfelől nem részesednek a kapcsolt villamos áram termelők kiszorításából a KAT mérlegkörből (elszámolási különbözet) és még egy, további 1,2 Ft/kWh-os külön adóval is sújtják őket.

Szembe tűnő a fogyasztók e körének érdeksérelme a jogszabály változása miatt és ellentétes a jogalkotó, feltételezett azon szándékával, hogy a KAT rendszer átalakítása javítani fogja a fogyasztók versenyhelyzetét.

Az IEF jelezte ebbéli aggályát a Magyar Energia Hivatal illetékesei felé és még májusban konzultációt kért az NFM-től is, de találkozóra még nem került sor.

Az IEF remélni véli, hogy a fenti anomália, a rendelet alkotás gyorsaságának, mint sem a kereskedők profit növelésének szándékával született.

Szeretnénk bízni kereskedőinkben, hogy a kereskedői etika fontosabb, mint a rövid távú profit növelés és képesek lemondani a könnyen ölükbe hullott, mintegy 1 Mrd forintról, mellőzve a hötámogatási költségek kétszeri kivetését az említett fogyasztói körre,

Némileg ellentmondani látszik ennek Turai József, a Villamosenergia-kereskedők Egyesület elnökének a napokban tett nyilatkozata (VG 2011 szept. 2).

Dr. Nagy Zoltán